Az állattenyésztés nyolc ágazata, a ló-, szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske-, baromfi-, díszbaromfi- és nyúltenyésztés, a halászat, vadászat, valamint az állattenyésztéshez kapcsolódó növénytermesztés szakiparának legjelesebb képviselői mutatkoztak be a hétvégi szemlén.
A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének meghívására idén hattagú háromszéki küldöttség látogatott Kelet-Európa legnevesebb állattenyésztési szemléjére. A szarvasmarha-tenyésztő gazdák mellett a megyei agrárintézmények vezetői is jelen voltak.
A háromszéki vendégeket csütörtök délben a charolais-egyesület sátrában fogadta dr. Domokos Zoltán, az egyesület ügyvezető elnöke, majd Bujdosó Márton elnök is. A délutánt a kiállítás részleges megtekintésével töltötték a háromszékiek – a rendelkezésükre álló néhány óra messze nem volt elég a teljes kínálat átfogására. Az igen precíz szervezés jelentett újdonságot, a szervezők a legapróbb részletekre is figyeltek, a kiállítók számára minden szükséges infrastruktúrát biztosítottak, a látogatók pedig bármiben eligazítást kaptak.
Az állatkiállításnál – a szarvasmarhák seregszemléjére figyeltek leginkább a háromszékiek – azonnal szembetűnt, hogy a vegyes hasznosítású egyedek (például a magyar pirostarka) háttérbe szorultak, a kiállított jószágok nagy része tej- vagy hústermelésre szakosított, ami vonatkozik a juhokra, kecskékre is.
Az állatok fajtánkénti és csoportonkénti szemléjére, értékelésére és pontozására csütörtökön került sor. Az értékelést az illető fajtát jól ismerő bírók végezték, többen Franciaországból – ahonnan több húsmarhafajta is származik – érkeztek. A kiállításon szereplő szarvasmarhák nagy számát a pénteki díjkiosztó ünnepségen lehetett igazán lemérni. A gála több órán keresztül folytatódott, a fajtánként több kategóriában díjazott példányok szó szerint betöltötték a nagy ringet.
A tejelő szarvasmarhákat szinte kizárólag a fekete-tarka, holstein fríz egyedek képviselték. Mellettük többek között néhány, kis termetéről, ám a legtartalmasabb tejéről híres jersey szarvasmarhát vonultattak fel a ringben.
A húsmarhák területén nagyobb volt a kínálat. Charolais, Limousine, Blonde d’Aquitane, Aubrac bikák és tehenek jelentették a kiállított állomány gerincét, de felvonult a világ legizmoltabb fajtájának számító kékbelga bika is. Nagy hiányzók voltak az Aberdeen Angus marhák. Későbbi beszélgetések során megtudtuk, az angustenyésztők egyesülete saját érdekeltségű kiállításán mutatja be a tagok legszebb egyedeit. Tüntetésszerűen maradtak távol a szemlétől, bár a katalógusokban szerepeltek.
Juhokból is nagy volt a kínálat. Számos fajtát – suffolk, landschaf merinó, német húsmerinó, ile de france, dorper, cigája, hampshire, lacaune, sárga fejű berke és mások – állítottak ki, itt is megfigyelhető volt a hús-, tej-, esetleg gyapjútermelésre való szakosodás. Látványos standon mutatkoztak be a szárnyasok. Tyúkok, libák, kacskák, pulykák voltak a sztárok ebben a sátorban. Velük szemben a nyúl- és díszállattartók mutatták be legszebb egyedeiket. A gyermekek legnagyobb örömére nem hiányzott a nyuszisimogató vagy inkább „gyámbászó”, a kezükre került nyulak véleményét nem tudhattuk meg. A kiskorúakra – mint a jövő esetleges mezőgazdász-nemzedékére – különösen odafigyeltek a szervezők, számos szórakozási, ismeretszerzési lehetőséget biztosítottak számukra a vásár egész területén.
A magyarok lovas nemzet, bizonyította ezt a kiállításon felvonultatott száznál is több ló. Hidegvérűek, gidránok, noniusok, lipicaiak, furioso north starok sorakoztak a bokszokban. A paripák értékmérő szemléjére is sor került, díjlovaglásban, -ugratásban mutatkoztak be, nem maradt el a fogathajtás, a hagyományos kocsik felvonulása sem. A csikósok látványos mutatványokkal szórakoztatták a jelenlévőket, több hihetetlen feladatot teljesítettek lovaikkal. A magyar hagyományokat a szürke marhák is képviselték, igahúzó képességüket is bemutatták.
A kutyák engedelmességi, őrző-védő és vadászkutya kategóriában mutatkoztak be, utóbbiak közül nem hiányzott a magyar vizsla, amely kereső és vadálló képességeit is bizonyította a ringben.
Mezőgazdasági eszközök, gépek, erőgépek, felszerelések tekintetében ugyancsak nagy volt a választék, hangsúlyosan látszott, a kiállítók nem a nagykultúrákban szükségeseket hozták magukkal, inkább a modern takarmánytermeléshez, takarmányozáshoz nélkülözhetetlen felszereléseket mutatták be. A takarmányforgalmazók, tenyésztési tanácsadók mellett meglepően sok cég különböző hitellehetőséget is ajánlott a látogatóknak.
A XXIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdanapok Szakkiállítása és Vására részleteire a Gazdakör jövő heti számában is visszatérünk, ezúttal a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének tevékenységét vesszük górcső alá.