Érdemben letárgyalta tegnap a Gyulafehérvári Táblabíróság a római katolikus egyház által visszakövetelt gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatási ügyét. A bírák június 20-ára halasztották az ítélethirdetést.
Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyét képviselő ügyvéd a tárgyalásról elmondta: a bírák meghallgatták az egyház, illetve a könyvtár, a román kulturális minisztérium és a perbe kirendelt ügyész záró következtetéseit. Míg az egyház a visszaszolgáltatás korábbi hatósági elutasítása ellen érvelt, az állam képviselői a visszaszolgáltatást elutasító határozat megerősítését kérték. Komáromi Attila védőbeszédében elsősorban arra hivatkozott, hogy a Batthyáneum visszaszolgáltatásáról egy máig érvényben levő törvény rendelkezik. Emlékeztetett, hogy a román kormány 1998-ban sürgősségi kormányrendeletet fogadott el egyes szimbolikus jelentőséggel bíró ingatlanok visszaszolgáltatásáról, amelyet 2002-ben a parlament törvényerőre emelt. E törvény pedig tételesen rendelkezik a Batthyáneum és más ingatlanok visszaszolgáltatásáról, csak ezt a román állam intézményei azóta sem hajtották végre. Arra is emlékeztetett, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben bírságot rótt ki a román államra, amiért 14 év alatt nem értesítette az egyházat arról, hogy milyen döntést hozott a Batthyáneum ügyében. Az egyház ügyvédje tisztázta, hogy a könyvtárat és az épület legfelső szintjén levő csillagvizsgálót Batthyányi Ignác püspök végrendeletileg a római katolikus egyházra hagyta, és a végrendeletben szereplő „Erdély provincia”, amely alapján a román állam jogutódként próbál fellépni tulajdonképpen az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelenti. Megemlítette, hogy a Debreceni Bíróság 1815-ben megerősítette az egyház tulajdonjogát. A pert, amelyben ez az ítélet született, a sok adósságot felhalmozó Batthyányi Ignác püspök hitelezői indították, akik a könyvtár értékesítése útján szerették volna behajtani a tartozásokat.
Komáromi Attila közlése szerint az állami intézmények jogi képviselői azt hangsúlyozták, hogy már Batthyányi Ignác sem csak az egyházra, hanem Erdélyre is hagyta a könyvtárat, Erdély pedig ma Románia része, ezért a román államot is megilleti a tulajdonjog. Azzal is érveltek, hogy nem adható vissza a könyvtár a római katolikus érsekségnek, hiszen nem az érsekség, hanem egy egyházi alapítvány volt az utolsó telekkönyvbe bejegyzett tulajdonos. Az egyház ügyvédje azonban úgy véli, hogy meggyőzően sikerült minden olyan érvet cáfolni, amelyet a visszaszolgáltatás elutasítására hoztak fel az állami intézmények jogi képviselői.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították. A jelenleg folyamatban levő elsőfokú peres eljárást a római katolikus érsekség indította, miután 2015 novemberében a román restitúciós bizottság elutasította a könyvtár visszaszolgáltatását.
