Több erdélyi díjat is átadtak a Magyar Színházak 30. Kisvárdai Fesztiváljának szombati zárógáláján, melyek közül idén is a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház kapta az egyik legrangosabb elismerést: a legjobb társulatnak járó díjat.
A jubileumi színházi fesztiválon huszonnégy anyaországi és határon túli magyar színtársulat huszonnyolc produkciót mutatott be a kisvárdai közönségnek és a magyar színházi szakmának, melyek közül a legjobb előadásért járó fődíjat az Újvidéki Színház Borisz Davidovics síremléke című előadása kapta, a Tamási Áron Színház csapata pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma által felajánlott legjobb társulat díját nyerte el a Chioggiai csetepaté című előadással.
A legjobb társulat díja mellett két alakításdíjjal is jutalmazták a sepsiszentgyörgyi társulat művészeit: Erdei Gábor, az Alice és a Chioggiai csetepaté című előadásban nyújtott alakításáért a legjobb férfi mellékszereplő díját, Pál-Ferenczi Gyöngyi pedig Kisvárda Város Polgármesterének díját vehette át.
Ugyan nem sepsiszentgyörgyi produkció kapcsán, de egy másik fiatal szentgyörgyi alkotót is díjaztak az idei kisvárdai fesztiválon: Bocsárdi Magor a legjobb színpadi zenéért járó díjat kapta gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Phaedra című előadásának zenéjéért.
A gálán Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár köszöntőjében elmondta, amikor magyar kultúráról beszélnek, akkor – földrajzi határoktól függetlenül – összmagyarságban gondolkodnak, ennek a megtartása pedig a színházi alkotóközösségeken is múlik.
„Hálával tartozunk azoknak a határon túli magyar alkotóközösségeknek, akik ápolják a nyelvünket, akik viszik tovább a zászlót, és biztosítják, hogy mi merjünk összmagyarságban gondolkodni” – fogalmazott.
A legjobb társulat díjáról Bocsárdi László, a Tamási Áron Színház igazgatója lapunknak elmondta: az előadás utáni kiértékelőn a szakemberek azt hangsúlyozták, hogy mennyire homogén a szentgyörgyi társulat, mennyire erős minden tagja, és mennyire könnyedén és felszabadultan mozognak ebben a jól meghatározott stílusban, ami az előadás sajátja. Bocsárdi maga is úgy gondolja, hogy egy jó ideje már nagyon kiegyensúlyozott a szentgyörgyi társulat, melyben minden korosztály jól képviselt, mint fogalmazott, bármilyen rendezőt örömmel hív dolgozni Sepsiszentgyörgyre, mert nem érzi azt, hogy alulmaradna a társulat egy jó rendezővel való munkában.
