Kisebb-nagyobb sikerektől megdöbbentő bírósági ítéleteken át a magyar érdekképviselet székházának felgyújtásáig sok minden történt az elmúlt időszakban a magyar nemzetpolitikában, a külhoni magyarság helyzete más és más a Kárpát-medence különböző országaiban: egyfajta számvetésre, családi kerekasztalra, közös dolgaink megbeszélésére alkalmas fórum Tusványos. A szabadegyetemen immár hagyományosnak számít a nemzetpolitikai kerekasztal, amelyen a külhoni vezetők ismertetik a magyarság helyzetét, az elmúlt időszak történéseit a magyar kormány képviselőinek jelenlétében. Bár a Kárpát-medencei kép igen változatos, abban a külhoni vezetők egyetértenek, hogy a magyar országgyűlési választások eredménye lehetővé teszi a nemzetépítés folytatását.
A Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő által moderált beszélgetésen Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese köszönetet mondott a külhoni magyaroknak, amiért olyan sokan részt vettek a magyar országgyűlési választáson, és 96,2 százalékban a Fidesz–KDNP-re szavaztak, nekik is köszönhető a harmadik kétharmad. Rövid helyzetértékelésében rámutatott: vannak olyan helyek a Kárpát-medencében, ahol sikereket, eredményeket ért el a magyar közösség – ide sorolta Vajdaságot, Horvátországot, Felvidéket –, a legnehezebb a kárpátaljai magyarság helyzete, de Erdélyben is sok a gond. Magyarország mindenhol igyekszik segítséget nyújtani, a kárpátaljai magyarság védelmében pedig a lehető legkeményebb lépésektől sem riad vissza, blokkolva Ukrajna minden euroatlanti integrációs törekvését mindaddig, amíg a magyarok jogfosztásának véget nem vetnek. A Romániával való viszonyra utalva megjegyezte: Magyarország nyitott az együttműködésre, s ha Szerbiával lehetséges volt a kiegyezés, ha Szlovákiával jók a kapcsolatok, akkor Bukarestben is be kellene látni, hogy „nem a mi készülékünkben van a baj”.
Kell az anyaország támogatása
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a geopolitikai konfliktus kereszttüzébe került Kárpátalja mindennapjairól szólt, hangsúlyozva: magyar támogatás nélkül közösségként már nem is tudnának létezni a polgárháború sújtotta, ukrán nacionalista törekvések uralta országban. 2014 óta az oroszelleneshez hasonló magyarellenes kampány folyik Ukrajnában, mindez pedig agresszióba torkollik – felgyújtották a KMKSZ székházát, szélsőjobboldali paramilitáris szervezetek magyar cigányokat gyilkoltak –, a törvényhozás egyfajta bújtatott alkotmánymódosítás révén csorbítja a korábban megszerzett kisebbségi jogokat, de a hatóságok is üldözik a magyarságot. Legújabb fejlemény például, hogy bűnvádi kivizsgálás indult a közösségi támogatásokra szánt magyar kormányzati pénzeket kezelő alapítvány ellen. Úgy látja, a parlamenti és államelnök-választás előtt nincs is esély arra, hogy ebből a retorikából visszavegyenek, elhúzódó a polgárháborús válság is, rendezése csak nemzetközi színtéren lehetséges, a minszki folyamat végrehajtása révén. Ilyen körülmények között is a magyarság megpróbál megmaradni, értékeit megőrizni, ebben pedig Budapest segítsége létfontosságú – ismertette Brenzovics László.
A vajdasági magyarság helyzete az ukrajnaihoz képest összehasonlíthatatlanul kedvezőbb: Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszámolója szerint a belgrádi kormánykoalíció részeként több olyan intézkedést sikerült elfogadtatni, amely erősíti a közösség kulturális autonómiáját.
A magyar–szerb államközi kapcsolatok is nagyon jók, de sokat számít Magyarország támogatása, például a gazdaságfejlesztési program, annál is inkább, hogy az elvándorlás problémájával ők is szembesülnek.
A szlovéniai, muravidéki magyarság helyzete is jónak mondható, az alkotmány és számos törvény magas szinten biztosítja a közösség jogait, igaz, az alkalmazás tekintetében vannak hiányosságok – ismertette Horváth Ferenc. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke pár veszélyre is rávilágított. A szlovén sajtó egy része érzékenyen reagál a magyarországi támogatásokra, de az elhúzódó politikai válság sem a legjobb, a magyar–szlovén államközi kapcsolatokon is van javítanivaló. Fontos ugyanakkor, hogy a budapesti kormány komoly segítséget nyújt a magyarországi szlovénoknak, és ez erősíti a muravidéki magyarok tárgyalási pozícióját a szlovén kormánnyal szemben.
Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke szintén a magyarországi segítség fontosságát hangsúlyozta, bírálva ugyanakkor a Most–Híd szlovák–magyar pártot, amiért a magyar törekvéseket nem tudja sikerre vinni. Számukra az egyik legfontosabb prioritást a kis iskolák megmentése jelenti, de készülnek a jövő évben esedékes önkormányzati és európai parlamenti választásokra, az elnökválasztáson pedig saját jelöltet indítanak.
Fotó: Albert Levente
Kedvező horvátországi fejleményekről számolt be Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnöke, aki a pozitívumok közé sorolta, hogy stabil kormánya lett Horvátországnak, ebben ők is partnerek, törekvéseiket pedig egyre komolyabban veszi Zágráb, ráadásul helyreállították a magyar közösség egységét. Potenciális veszélyt jelent a szélsőjobboldal által kezdeményezett népszavazás, de a magyar–horvát államközi kapcsolat is lehetne jobb. Deák Ernő, a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke a diaszpórában élő magyarság küldetésére reflektált: közvetítenie kell nyelvek és kultúrák között, a magyar érdek mentén hallatnia hangját, diplomáciai eszközökkel támogatni a magyarság megerősödését.
Új hadszíntér Romániában
Az erdélyi magyarság képviseletében mindhárom párt képviselője szót kapott. Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora arra hívta fel a figyelmet: bár a parlamentben a kormánypártokkal kényszerből kötött laza együttműködési megállapodás révén – viselve ennek bélyegét, hiszen a magyar közösség körében nem túl népszerű a Szociáldemokrata Párt – kisebb sikereket elértek, például a katolikus iskola vagy a közigazgatási kódex ügyében, de ezeket az államelnök rendre megvétózza. A parlament lesöpörte az asztalról az autonómiastatútumot, a március 15-e ünnepnappá nyilvánítását célzó kezdeményezést, de a kulturális autonómiáról szóló tervezetet is évek óta elásták.
Ennél is súlyosabb, hogy az igazságszolgáltatás lett a legújabb hadszíntér, ahol rendre vereséget szenved a magyar érdek: elakadt a restitúció, visszaállamosítás zajlik, a terrorperben pedig megbélyegezték a magyar közösséget.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke a sikerek közé sorolta, hogy a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezéshez összegyűlt a szükséges számú aláírás, továbbá, hogy az április 8-i országgyűlési választáson győztek a kormánypártok.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is kitért erre, hangsúlyozva: a sikerhez az is-is szemlélet és logika is hozzájárult, ugyanis minden magyar párt és szervezet egymással is versengve ugyanazért a célért harcolt, és ez vezetett eredményre. Szerinte ugyanennek a szemléletnek kellene érvényesülnie a gazdaságfejlesztési program lebonyolításában is.
Semjén: A románság tartsa be százéves autonómiaígéretét
Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban foglalt autonómiaígéretekre emlékeztette a románságot Semjén Zsolt (fotó). A magyar miniszterelnök-helyettest Marius Diaconescu román történész-újságíró kérdezte a nemzetpolitikai kerekasztal végén, gratulálva a magyar kormánynak, amiért támogatja a határain kívül élő magyarokat, és azt firtatva az indítandó gazdaságfejlesztési program apropóján, hogy eddig milyen összeggel segítette a magyar kormány a székelyföldi gazdaságot.
Kimerítő válaszában Semjén Zsolt mindenekelőtt Magyarország nyitottságát hangsúlyozta a Romániával való együttműködésre. Kitért arra, hogy a magyarországi románság teljes autonómiát élvez, Budapest pedig a kárpátaljai románság jogaiért is küzd Ukrajnában, csakúgy, mint a magyarok jogaiért. Voltak is olyan időszakok, amikor Magyarország kiválóan együttműködött Romániával, például Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnöksége idején.
Szerinte a két ország együttműködése nemzeti érdek mindkét államban.
A magyar–román közös érdekre példaként említette Európa észak–déli infrastrukturális tengelyének megépítését. Ami a gazdaságfejlesztést illeti, pontos adatot nem tudott mondani, de 20–25 milliárd forintra becsülte azt. Megemlítette: a most induló programban is vállalták például, hogy Romániában a magyar gazdák román gyártású traktorokat vásárolnak, és ez a román gazdaságnak is jó.
Egy Trianon értelmezéséről szóló kérdés kapcsán Semjén Zsolt leszögezte: tiszteletben tartja, hogy a románság december elsején ünnepli Erdély Romániához csatolását, de azt kéri, fogadják el, hogy a magyaroknak ezen nincs mit ünnepelniük. „Megértem, hogy nekik nagyon fontos a nemzeti identitás szempontjából december elseje. Ezért csak azt kérem, hogy tanulmányozzák a gyulafehérvári nyilatkozatot. Önök akkor megígérték a magyarságnak az önrendelkezést és az autonómiát, ezért mi csak arra kérjük önöket, hogy a saját ígéretüket tartsák be, és ne tekintsék szélsőségnek, amikor a magyarság autonómiát kér” – hangoztatta Semjén Zsolt.
