Visszaigényelte és tulajdonába is vehette a XVIII. századi műemlék udvarházat a teleki származású, Budapesten élő Deák család. Az udvarház 1870-ben került vásárlás útján az említett család tulajdonába, amelynek leszármazottai addig laktak itt, ameddig a totalitárius rendszer, mint sok más településen, ezt lehetetlenné tette. Történt itt is, mint mindenhol, hogy a romlás útjára jutott az épület, melyet termények tárolására használtak.
— Nem kis anyagi befektetés árán sikerült lakható állapotba hozni, minden változtatás nélkül — nyilatkozta Buttás Pál nyugalmazott budapesti egyetemi adjunktus, a munkálatok irányítója, valamit az örökös Deák testvérek, Éva és Dániel egyetemi tanár. — Jó érzés visszatérni az ősök szülőföldjére, hiszen már személyazonosságink is ide szól. Úgy éreztük, hogy ez a székelymagyar faluközösség is befogadott.
A javítást-restaurálást a székelyudvarhelyi Elekes Sándor vezette kft. végezte, de a legnagyobb elismeréssel említették a barátosi önkormányzatot, a Kusztura, a Hatházi és a Józsa családot, ők mindvégig önzetlenül segítettek a munkálatokban. Megújultak a barokk stukkódíszek, a népi barokk jegyeit magán viselő boltíves tornác oromzata, a díszített és évszámmal ellátott kapulábak, a bolthajtásos pince. A tulajdonosok tudatában vannak annak, hogy ez az épület történelmi emlékhely: a Horváth családnak jeles tagjai voltak, például Horváth Károly (1828—1854), a Makk-féle forradalmi mozgalom székely vértanúja. Az ő tiszteletére állított emlékkopját a barátosi önkormányzat 2003-ban, és nevét viseli a helybeli iskola. ,,Az udvarház tatarozásának évét, valamint történelmi értékét emléktáblával szándékozunk megörökíteni. Visszakerülnek majd a tornác oromfalára a családi címerek is. Az a feltett szándékunk, hogy ez az épület a teleki ifjúsági élet előmozdítója is lehessen, így többrétű funkciójára is gondoltunk."
