Legnagyobb nemzeti ünnepünkön, az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 162. évfordulóján Kézdivásárhely főtere ünnepi díszbe öltözött, a villanyoszlopokon nemzetiszínű zászlókat lengetett a Nemere. A főtéri rendezvényeket megelőzően reggel az ökumenikus istentisztelet után a város tanintézményeinek küldöttségei a Szacsvay-emléktáblát, a Kossuth-szobrot, az egykori kaszárnya épülete előtti 1848—49-es, valamint az I. és II. világháborús emlékművet, a Molnár Józsiás parkban levő mauzóleumot, a Bem József-szobrot, a Turóczi Mózes-mellszobrot és -sírt, valamint a Petőfi-domborművet koszorúzták meg. Minden emlékműnél ünnepi beszédek hangzottak el, a Gábor Áron téren tekintélyes tömeg gyűlt össze. A központi ünnepségen beszédet mondott Tőkés László európai parlamenti képviselő és Kelemen Hunor művelődési miniszter is.
Tíz órakor a Kossuth Lajos utca és a Petőfi Sándor utca kereszteződésénél nagyszámú érdeklődő jelenlétében avatták fel Tuzson János bronzból készített mellszobrát, Vetró András alkotását. Rácz Károly polgármester köszöntőbeszéde után Bejan András történelem szakos tanár, a Nagy Mózes Elméleti Líceum igazgatója méltatta Tuzson János életét és nyergestetői hősi helytállását. A szobrot Rácz Károly polgármester és Tuzson Csaba, a szobor mecénása leplezte le, főtisztelendő Varga Béla kézdi-orbaiszéki római katolikus főesperes és nagytiszteletű Beder Imre református lelkész áldotta meg.
A főtéren az iskolák, a hagyományőrző csapatok és a falvak képviselőinek felvonulása közben a Tanulók Klubjának fúvószenekara ’48-as indulókat adott elő. Idén érdekes színfoltként a helyi székely hagyományőrző motorosok is elküldték képviselőiket, felkoszorúzott, felzászlózott motorkerékpárokkal vonultak fel. Mintegy nyolcezer fős tömeg gyűlt össze a Gábor Áron téren, évek óta ennyien nem vettek részt a főtéri ünnepségen.
Rácz Károly polgármester beszédében a forradalom jelentőségét, a márciusi ifjak nagyszerű tetteit és az ágyú hazahozatalát emelte ki. Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét Tolcsvay László budapesti előadóművész dolgozta fel és adta elő a kézdivásárhelyi ünnepségen.
,,Lészen ágyú, ahogy Gábor Áron mondta egykoron, de lészen autonómia is" — hangsúlyozta beszédében Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. „Eszköz volt az ágyú, és eszköz az autonómia is" — mondotta, emlékeztetve arra, hogy Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is a legfontosabb célkitűzésnek tekinti az erdélyi magyarság autonómiáját.
Kelemen Hunor művelődési és örökségvédelmi miniszter szólt az egybegyűltekhez. „Az ágyú nem hazaérkezett, hanem az ágyút hazahoztuk. A jó és a rossz idő, meg a betegség érkezik, és mi nem tudunk az útjába állni. Az ágyút hoznunk kellett, ez rajtunk múlott" — emelte ki beszédében Kelemen Hunor. „Ez az ágyú magán viseli Gábor Áron, Turóczi Mózes és sok névtelen hős keze nyomát. Ez az ágyú magában hordja a hitet, a szabadságharcosok hitét. Ezt az ágyút nézve azt látjuk, amit Gábor Áron látott. Ezt az ágyút érintve azt érezhetjük, amit a székely szabadságharcosok éreztek. Ez az ágyú magában hordozza Gábor Áron üzenetét: győzzük le kishitűségünket, és tegyük a dolgunkat, végezzük a munkánkat."
Tuzson János hazaérkezett
Az ünnepség legfelemelőbb mozzanatát az ágyú leleplezése jelentette. A főtéren kiállított műkincset Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, valamint Rácz Károly polgármester leplezte le. Hagyománnyá vált, hogy március 15-e tiszteletére Zúg március címmel szónokversenyt szerveznek. Az idei verseny első helyezettje Keresztes Ágnes, a Nagy Mózes Elméleti Líceum tanulója, aki az ifjúság nevében szólt az ünneplőkhöz.
Ezt követően dr. Gőgh Gábor budapesti hadtörténész és gyűjtő, Háromszék önvédelmi harcának, valamint az ágyúöntés történetének kiváló ismerője mondott beszédet, majd a kézdivásárhelyi és berecki hagyományőrzők számára átadta a két település polgármesterének a budapesti Hadtörténeti Múzeumban található 1848-as zászló hű másait.
