Az ide vezető, Sepsibükszád, illetve Kézdivásárhely irányából induló út meglehetősen rossz állapotára legutóbb a megyei kereskedelmi és iparkamara vezetősége hívta fel a figyelmet, ismételten arra ösztönözve a helyi hatóságokat: fordítsanak pénzt a korszerűsítésére. Többmilliós beruházások esélyeit rontja, a régió forgalmát csökkenti a néhol alig járható út. A helyi szálloda- és panziótulajdonosok azonban felkészültek az idei nyárra is, bízván abban, hogy ha újak nem is jönnek, a visszajáró vendégek nem kerülik el ebben az évben sem Bálványost.
Harmincéves rekord, hogy lassan július elseje, és a Bálványosra vezető út még nincs kifoltozva. A 113-as út állapota miatt a megye legfontosabb turisztikai régiója elszigeteltté vált a külvilágtól, kirekedt a turisztikai forgalomból – összegez Daragus Attila torjai polgármester. Az Országos Faluturizmus Szövetség háromszéki elnöke úgy látja: ez a következő három évre is kihat, nem csupán a háromszéki vendégforgalomra, de a vidék fejlődésére is. Nehéz oda újabb befektetőt vonzani, ha nem becsülik meg az eddigiek beruházását, az utóbbi években ugyanis Bálványoson számos vállalkozó jelentős összeget költött, ami ilyen útviszonyok mellett csak nehezen térül meg. Nem kell autópálya, de egy jó útra mindenképpen nagy szükség volna – magyarázta a településvezető.
A bálványosi út helyreállítására uniós és megyei utak megújulását szavatoló kor­mányprogramban is pályázott Kovászna Megye Tanácsa, Elena Udrea egykori tárcavezető több ígéretet tett ebben az ügyben. Utóbbi révén Kézdivásárhely határától Sepsibükszádig 35 kilométernyi szakasz helyreállítását, számos híd és áteresz korszerűsítését tervezték. Tamás Sán­dor megyei önkormányzati vezető szerint, bár a közbeszerzés is folyamatban volt, a kormányváltást követően kérdésessé vált a program folytatása. Hoz­záfűzte: jelentős beruházásról van szó (példaként említette: a Kézdivásárhely–Kovászna szakasz költsége 15 millió euró), de nem mondanak le róla, s ha más megoldás nincs, akkor hitelből valósítják meg a korszerűsítést, ám ezt a megyevezető csak utolsó megoldásként említette. Addig is, télen-nyáron karbantartják az útszakaszt – összegzett Tamás Sándor.

Gyenge idény, bizakodó vállalkozók
Daragus Attila gyenge nyári turistaszezonra számít, hiszen, mint mondja, általában június végén tudták már a júliusi foglalásokat, sőt, augusztusra is volt már előjegyzés. A szobafoglalások alapján júliusban 30–40, augusztusra pedig alig 10 százalékos az előjegyzések aránya, ez pedig szerinte a leggyengébb az utóbbi tíz évben. Az ország déli részéből érkező, román turistákban lát reményt, akik a tapasztalat szerint előbb a tengerparton üdülnek, majd a Székelyföldre jönnek pihenni családostul. Az árak nem igazán változtak a háromszéki vendéglátásban, a vállalkozók különféle csomagokban ajánlják szolgáltatásaikat, háromcsillagos szobát akár 70 lejért is kínálnak, a 90–110 lejes árért már reggelit is kap a vendég. Emellett díj­mentesen használhatóak a parkolók, a medencék, az erőgépek, az étkezés ára pedig alacsonyabb, mint az ország más térségeiben vagy akár külföldön – sorolja Da­ragus Attila, aki sze­rint Három­széken, Szé­kely­földön most is olcsóbban lehet üdülni, mint a tengerparton vagy a Pra­hova völgyében.
A negyedik nyári szezon kezdődött az Istvána panzióban, ahol összesen hatvan vendéget tudnak fogadni a főépület nyolc korszerű, internet-hozzáférést is biztosító szobájában, valamint a három kulcsos házban és az öt kis házikóban. Csutak Magdolna szerint júliusra 80 százalékos a foglaltság, táborok, magánszemélyek, kisebb csoportok jelentkeztek be, de augusztusra is van igénylés, az előrelátóbbak pedig már szilveszterre is bejelentkeztek. Bár összesítés még nem készült, a foglalások aránya jobbnak mondható most, mint egy évvel korábban, több a biztos jelentkező, hiszen már az év elején számos előjegyzés érkezett, nem csupán hétvégi, hanem többnapos vagy közel egy hónapos látogatásra is – sorolja bizakodóan. A járhatatlan út miatt viszont elveszítették azokat a vendégeket is, akik akár ha egy vacsorára is, de felmentek volna a közeli településekről. Látogatóik 75–80 százaléka fővárosi vagy román vidékről érkezik, s mivel ajánlatuk turisztikai irodáknál, valamint internetes portálon is elérhető, anyaországi turisták, s kisebb arányban ugyan, de más országokból is felkeresik a panziót.

Konferenciaturizmus takarékon
Bálványos négycsillagos szállója, a Grand Hotel főként a konferenciaturizmusra rendezkedett be, de  az utóbbi időben kevesebb ilyen jellegű igény érkezett az amúgy festői környezetben található, igényesen felújított szállodához. Korábban ugyanis akár 100–150 személy is érkezett egy-egy konferenciára – jegyzi meg Hegedűs Ferenc társtulajdonos.
Hegedűs elmondta: kínálatukat turisztikai irodák révén is népszerűsítik, de közvetlenül is felkerestek cégeket – vendégeik elégedettek a szállással, étkeztetéssel, a környezettel, ám az út minősége elriasztja őket attól, hogy következőkor is felkeressék őket. A Bálványos felé vezető úton számtalanszor foltoztak már, de most már teljesen új aszfaltrétegre volna szükség – vélekedett az üzletember. Sza­badságok ideje következik – mondja –, a cégek nem igazán jelentkeznek a nyári időszakban, de ezt az űrt pótolja az egyéni turizmus, ilyenkor sokan felkeresik a szállodát, a konferenciaturizmus pedig az ősz beköszöntével indul újra.
Hegedűs Ferenc úgy értékelte, 2009-ben megnyitott szállójuknak ez a leggyengébb idénye, kínálatukat azonban tovább bővítik, és wellnessközpontot létesítenek, a megnyert uniós pályázat révén megvalósuló beruházás értéke pedig kétmillió euró. A vállalkozó reméli, két hónapon belül indulhat az építkezés is: élménymedencéket, mofettát, ásványvizes medencéket, szaunát építenek, újabb 900 négyzetméteren pedig hidro- és fizioterápiás, illetve rehabilitációs rész is létesül. Ter­veik szerint a wellness- és spaközpont mellé konferenciaterem is épül.

Svájci érdeklődők
Albert Zoltán, a Háromszéki Panziók Egyesületének alelnöke úgy látja: a bálványosi térségen áthaladó, feljavításra váró út mindenki számára kellemetlen, nagyon visszaveti a megyének ezt a részét.
– Bálványos a legvonzóbb idegenforgalmi térség, a borvizek és az utóvulkáni működések ott mutathatóak be, ott látszanak igazából. És ott az Apor-fürdő, a Büdös-barlang is. A vidék iránti érdeklődés legjobb példája a svájci diákok itteni szakmai gyakorlatoztatása, ez lassan öt éve működik, ennek köszönhetően Bál­ványos bekerült egy svájci utazási iroda ajánlatába, már két kisebb csoport is jött, hogy bebarangolja a környéket. Albert Zoltán arra biztatja a háromszéki vendéglátókat, próbáljanak megújulni, minőségi szolgáltatásokat biztosítani. S hogy mire volna igény, szükség? Például szervezett kerékpáros vagy hegyi túrákra, olyan feljövőben lévő sportágak meghonosítására, mint a nordic walking, az északi gyaloglás. Úgy látja: a lovas szegmens is jól kezd működni, de vizeink kihasználatlanok, kajaktúrákat is szervezhetnénk, erre is volna igény. Bátorítanak mindenkit, hogy próbáljon olyan szolgáltatást kitalálni, amely pótolja a hiányosságokat, megújulni csak így lehet.

Kikapcsolódás kötélpályán
A Grand Hotel Bálványos szomszédságában, öthektáros területen alakították ki a széles korosztályt kiszolgáló kalandparkot. Hegedűs Ferenc szerint még nincs birtokukban minden szükséges engedély, de reményei szerint ezeket a jövő hét folyamán megkapják. Három gyermekpálya és két, felnőtteknek szánt, tiroli csúszópálya várja a szórakozni vágyókat, a kötélpályák egy része már a szálloda felé vezető műútról is jól látható. Emellett csapatépítő pályát is kiképeztek, melyet a konferenciára érkező cégek, de akár gyermekek is igénybe vehetnek. A természet ölébe tervezett park az érdeklődőket tavasztól télig várja.