Barót patakának jelenlegi árvízvédelme minden túlzás nélkül merénylet a természet ellen. Nem kell nekem hinni, de el kell sétálni a Híd utcától lefelé a köpeci hídig, és megnézni, mi történik ott.
Azt mondanom sem kell, hogy árvízvédelemre föltétlenül szükség van, de nem így, hogy letaroljuk a víz menti és vízi élővilágot, mivel kivágják azokat a fűz- és egyéb fákat, amelyeket évtizedekkel ezelőtt éppen a partok konszolidálására ültettek oda.
Mi történik a Barót pataka mentén?
Már több mint egy hete halljuk a földkotrók, láncfűrészek és egyéb nehézgépek hangos zaját. Jóhiszemű emberként nem gondoltam semmi rosszra, mert úgy vélem, ha valaki dolgozik, annak tudnia kell, hogy mit miért és hogyan csinál.
Többen kérdezték már tőlem, szomszédok, ismerősök, akik kimentek a patakhoz kíváncsiskodni, hogy láttam-e, ami ott folyik szakszerű, profi mederszabályozás címén?
Emlékszem tisztán, hogy amikor 7–8 éves koromban a szomszédaink kivittek a patakpartra horgászni meg kirándulni, majdnem pofont kaptam, mert le akartam törni egy vastagabb fűzfaágat. Ekkor (is) tanítottak, hogy ne bántsam ezeket a fákat, mert erősödniük, vastagodniuk kell, mivel a part védelmét, erősítését szolgálják.
Egy másik konkrét tapasztalatom a folyóvizek medrének szabályozásáról Németországban volt.
A 60–70-es években ott is úgy történt a szabályozás, hogy árvízvédelmi céllal kiegyenesítették a folyók éles kanyarjait, és betonlapokkal erősítették a partokat. De ez nem vált be.
Most hosszadalmas lenne leírni, hogy miért nem, de elég az hozzá, hogy amikor az ottani állami környezetvédelmi hivatalhoz kerültem a 80-as években, megkezdték a folyóvizek renaturálási munkálatait. Azaz visszacsináltak mindent, amit a mederszabályozás során elrontottak az előző években.
Mert a hidrológus, biológus és zoológus szakemberek által rájöttek (logikusan) arra, hogy a meder-egyenesítésekkel és fakivágásokkal meg partbetonozásokkal tönkretették a vízi és vízparti élővilágláncot.
És ezt most Romániában, Baróton megismételik. Kerüljön, amibe kerül.
Az meglehet, hogy a fő cél – a part- és árvízvédelem – igen fontos, de ez nem szentesíti az eszközt! Az elgondolás lehet jó szándékú (?), de a kivitelezés és ennek állandó ellenőrzése – a hidrológusok, biológusok meg zoológusok által –, az bizony kérdéses.
Erre kérünk most tisztelettel írásbeli választ a szakvezetőktől és kompetens szakellenőröktől.
Erdős István
