Akkora érdeklődés övezte Banner Zoltán Erdővidék XX. századi legjelentősebb festőjéről, a száz esztendeje született Bodosi Dánielről írt monográfiájának bemutatóját, hogy a házigazda szerepét ellátó Erdővidék Múzeumában jóformán tűt sem lehetett leejteni.
Banner Zoltán úgy fogalmazott, igenis létezik székely festőiskola: nem programban vagy nagy festőtelepekben kell keresni, hanem közös ábrázolásmódban, szemléletben és lelkületben. Ennek az iskolának volt prominens képviselője Bodosi Dániel is – fejtette ki. Banner szerint ahogy a székely írók és költők a magyar irodalom szerves részét képezik, úgy a székely festőművészek munkássága is elszakíthatatlan az anyaországi képzőművészettől. A második nemzedéket képviselő „látomásos és nagy álmodozó” Bodosi Dániel alkotásainak mindegyike a közösségét évszázadokon át mozgató témákat dolgozza fel, egyetlen olyan képe sincs, melyet ne a látott vagy tapasztalt valóság inspirált volna – fejtette ki.
Banner méltatta a Demeter László vezette Tortoma Kiadót is: napjainkban, amikor oly sok a kiadó, de kevés az olvasó, nem kis bátorság szükségeltetik egy hatvan színes reprodukciót tartalmazó kötetet megjelentetni – mint mondotta, kiállítást visz haza, aki a könyvet megvásárolja.
