A bankkártyához hasonló fizetési eszköz bevezetésével bővül az ebédjegyek rendszere. Az alternatív megoldást a szükséges jogszabály-módosítás után – a törvénymódosítás már megjelent a Hivatalos Közlönyben, de az alkalmazási szabályozók még nem –, várhatóan jövő áprilisától lehet választani. Az egyik vezető ebédjegy-forgalmazó hazai cég szerint az elektronikus ebédjegyek bevezetése előnyökkel és hátrányokkal is jár mind a munkaadó, mind a munkavállaló számára.
A módosítás lehetővé teszi a munkaadóknak, hogy az ételjegyeket elektronikus formában biztosítsák alkalmazottaiknak. A szabályozás értelmében az elektronikus ételjegy a bankkártyához hasonló eszköz, de korántsem rendelkezik annak minden tulajdonságával, így például nem lehet vele készpénzt felvenni, hanem kizárólag élelmiszer-vásárlásra lesz alkalmas. A kártyának tartalmaznia kell egy sor információt, mint a felhasználó és a kibocsátó neve és címe, érvényességi ideje, de azt is, hogy tilos alkohol- és dohánytermékek vásárlására használni.
A jogszabály szerint a munkaadó dönthet arról, hogy hagyományos vagy elektronikus ételjegyet biztosít, ám csakis az alkalmazottakkal való egyeztetést követően. Az elektronikus ételjegyek kibocsátási költségeit – hasonlóan a papíralapúhoz – a munkaadó fizeti, és a kártyák kizárólag az ételjegyek névértékével megegyező összegekkel tölthetők fel a ténylegesen ledolgozott munkanapok függvényében.
Hogy milyen eszközt használ a munkaadó az ebédjegyek biztosítására, választás kérdése, a körülmények és a szükségletek határozzák majd meg – mondta kérdésünkre az egyik, világviszonylatban is jegyzett ebédjegy-forgalmazó cég vezetője. Jean Istasse, a Sodexo vezérigazgatója szerint az elektronikus ebédjegyek bevezetése elsősorban a nagy vállalatok esetében tűnhet előnyösnek, hiszen kevesebb az adminisztráció, könnyen kezelhető és főleg nagy üzletláncokban általánosan elfogadható lesz. Ám az még nem tisztázott például, hogy kinek kell fedeznie a kártya elveszítésével, netán a biztonsági (PIN) kód kicserélésével járó költségeket. A munkavállalók szempontjából pedig hátrányt jelenthet, hogy nincs minden üzlet – főként a kisebbek – felszerelve megfelelő kártyaolvasóval, ugyanakkor – szemben a papíralapú ebédjegyekkel – időszakonként információt kell kérniük a kártyán található összegekről, akár fizetéskor, akár havonta, a kártya feltöltésekor. Jean Istasse szerint az elektronikus ebédjegyek alkalmazása sokkal összetettebb szolgáltatási rendszer bevezetését teszi lehetővé, ez várhatóan megjelenik mind a költségekben, mind a szolgáltatás minőségében.
A lakosság számára azért jelenthet majd előnyt az új típusú ételjegy, mert nem feltétlenül a jegy névértékének megfelelő összegben vagy annak többszörösével kell számolni vásárláskor. Hátránya viszont az lesz, hogy a hagyományos ebédjegyhez képest kevesebb helyen fogadják majd el.
Az ebédjegyek felhasználásában érdekelt harmadik fél, vagyis az elfogadó helyek szempontjából is összetett a kép. A bankkártyás fizetést elfogadó üzletek számára előnyt jelenthet, hogy csökken az adminisztráció, hiszen – hogy csak egy példát említsünk – miközben a papíralapú ebédjegyeket típusonként kell összegyűjteni és nyilvántartani, majd gyorspostán elküldeni, addig az elektronikus ebédjegy esetében a kártyaleolvasó minden információt rögzít. Berszány Tibor, a Bertis üzlethálózat tulajdonosa szerint, ha a mostani, a jutalékra és egyéb költségekre vonatkozó feltételek megmaradnak, az elektronikus ebédjegy bevezetése előnyös lesz. Ám azt is hozzátette, hogy – Magyarországhoz hasonlóan – itthon is az államnak, nem pedig külföldi érdekeltségű cégeknek kellene biztosítaniuk az ilyen típusú juttatásokat.
Az azonban már most nyilvánvaló, hogy a kártyaolvasóval nem rendelkező kis boltoknak nem kedvez az új típusú ebédjegy bevezetése, és persze azoknak sem, amelyek a jutalékfizetés elkerülése érdekében nem kötnek szerződést az ebédjegyek elfogadására, s az elfogadott ebédjegyeket árubeszerzésre használják.