Az Amerikai Egyesült Államok és Hollandia is felhívja a román törvénykezés figyelmét: visszalépést jelentene Románia számára a büntető törvénykönyv (Btk.) kedden elfogadott módosítása, mely szerint a törvényhozók megakadályoznák összeférhetetlenségük vizsgálatát.
Ez kedvezőtlen országjelentést, ezáltal a schengeni csatlakozás további halasztását jelenti – hívta fel a figyelmet Traian Băsescu államfő, aki kijelentette, a jogszabályt visszaküldi megfontolásra a parlamentnek. Az Erdélyi Magyar Néppárt pedig arra szólítja az RMDSZ-tagokat, „kérjék számon választottjaik felelőtlen magatartását”.
Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége tegnap figyelmeztette a hatóságokat, hogy „visszalépés lenne Románia számára”, ha a törvényhozók megakadályoznák összeférhetetlenségük vizsgálatát, a Btk. kedden elfogadott módosítása elbátortalanítaná a befektetőket, ami hátrányosan érintené a román gazdaságot. Hollandia bukaresti nagykövetsége szintén közölte: „aggodalommal” követi a törvénymódosításokat.
A módosítást a szociálliberális kormánytöbbség képviselői szavazták meg, az ellenzék szerint azáltal, hogy a törvényhozók nem minősülnek közhivatalnokoknak, nem indítható eljárás ellenük hivatali visszaélésért, befolyással való üzérkedésért, mert ezeket a közalkalmazottak bűncselekményeiként tárgyalja a Btk.
Traian Băsescu szerint a törvénymódosítás tíz évvel veti vissza a korrupció elleni harcot Romániában. Az államfő felhívta a figyelmet, a módosítás révén több mint harminc olyan törvényhozó kerül ki a közhivatalnokok vagyonosodását ellenőrző feddhetetlenségi ügynökség látóköréből, akik ellen már vizsgálat indult összeférhetetlenségi ügyekben. Az elnök szerint az amnesztiatörvény, valamint a törvényhozóknak előjogokat biztosító jogszabályok miatt Románia nem számíthat kedvező igazságügyi országjelentésre az Európai Bizottság részéről, holott több tagország ettől tette függővé, hogy támogassa Románia felvételét a schengeni övezetbe. Băsescu közölte: visszaküldi a jogszabályt megfontolásra a parlamentnek.
Crin Antonescu, a szenátus elnöke hazugságnak nevezte, hogy a módosítással a törvényhozók kivonnák magukat a büntetőjogi felelősség alól. „A képviselőháznak segítenie kell az aggódó nagykövetségeket a tájékozódásban, hogy megértsék: nincs ok aggodalomra” – jelentette ki Antonescu.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) állásfoglalásban szólítja fel az RMDSZ szavazóit, „kérjék számon választottjaik felelőtlen magatartását”. Az EMNP „felháborodással értesült arról, hogy a büntető törvénykönyvet módosító parlamenti képviselők úgy érzik, rájuk nem vonatkoznak az ország minden polgárára érvényes törvényes előírások. A kedden megszavazott módosítások, amelyek értelmében a köztisztviselők csúszópénz elfogadása vagy hatalommal való visszaélés miatti büntethetősége a parlamenti képviselőkre és szenátorokra nem vonatkozik, azt jelzik: az igennel szavazó honatyák (közöttük sajnálatos módon az RMDSZ teljes frakciója is) felsőbbrendű állampolgároknak tekintik önmagukat, akik ellen korrupció gyanúja miatt még eljárás sem indítható”, áll a Toró T. Tibor pártelnök által jegyzett közleményben, mely szerint ezzel a lépéssel az igazságszolgáltatás „eszköztelen marad a politikai és közképviseleti szférában észlelhető magas szintű korrupció elleni fellépésében”, ugyanakkor a parlamenti képviselők „a saját elszámoltathatóságuk törvényi megszüntetésével durván visszaélnek választópolgáraik bizalmával is”. Az EMNP hangsúlyozza: demokratikus jogállamban az ilyesmi megengedhetetlen, és arra figyelmeztet, hogy a fejlemény súlyos következményekkel jár az ország európai és globális megítélésére nézve is.