Svájchoz csatolnák Szardíniát

2014. március 24., hétfő, Kitekintő

Internetes kezdeményezés indult azért, hogy Olaszország adja el Szardíniát Svájcnak. Az ötlet szerint mindenki jól járna: a szardíniai gazdaság szárnyalna a svájci hatékonyságnak köszönhetően, Olaszország adósságproblémái pedig megoldódnának.

Szardínia mint Svájc tengeri kantonja abszurdnak hangozhat, ám a kezdeményezés komolynak indult: az ötlet szerint Szardí­niáért Svájc annyit adhatna, amennyi hiányzik az olasz államkasszából, és így a Földközi-tenger gyöngyszeme a svájci konföderáció 27. kantonja lehetne. Az ügylettel mindenki jól járna, hiszen Svájc területtel gazdagodna, Szardínia gazdasága fellendülne, Olaszország pedig megszabadulna terhes adósságaitól. Nem ez az első ilyen elképzelés; előfordult már, hogy Lombardia északi részét akarták Svájcnak adni.
A regionális választások alkalmával indult a provokáció, amelynek a Facebookon négyezer követője akadt már. Innen továbbterjedt az Alpok környéki helyi újságokban, és még a BBC is írt róla. A „szardíniai polgárokból” álló csoport szerint Olasz­országnak nincs jövője. Mivel ők egy „normális” országban akarnak élni, amelyben vannak munkalehetőségek, és stabil a gazdaság, de nem szeretnének ehhez elköltözni az otthonukból, a legegyszerűbb megoldás, ha Szardíniát Svájchoz csatolják. Ennek egyértelmű előnye lenne szerintük, hogy Svájc tiszteli a kantonok függetlenségét, amelyeknek saját alkotmányuk, parlamentjük és kormányuk van.
A csoport vezetője szerint a lépés legfőbb gazdasági oka, hogy „Szardínia gazdasági potenciálja szinte teljesen kihasználatlan, ezért olyan szakértő és felvilágosult vezetésre van szüksége, amely lehetővé teszi, hogy lendületbe jöjjön”. Nem­csak a szardíniai gazdaság nyerne az üzleten, hanem az Alpok hómezőiről menekülő svájciak is, őket ugyanis a ritkán lakott, ámde gyönyörű mediterrán sziget be tudná fogadni. A svájci németek között végzett internetes közvélemény-kutatás szerint sokan támogatnák a kezdeményezést, mert így végre tengerparthoz jutna az eddig csak hegyei miatt csodált alpesi ország.

Területek adásvétele a történelemben
Szardínia eladása lehetetlenül hangzik, de történtek már hasonló esetek. A legnagyobb ilyen üzletet Napóleon ütötte nyélbe, aki 1803-ban 15 millió dollárért eladta Louisiana területét az Egyesült Államoknak. Szintén az USA gyarapodott akkor is, amikor a krími háborúból vesztesen kikerült Oroszországtól 1867-ben megvette Alaszkát 7,2 millió dollárért. 1899-ben pedig világbirodalmi törekvései érdekében Németország vette meg a Karolina-szigeteket Spanyolországtól. Napjainkban már kevésbé divatos nagyobb területek adásvétele, Görögország esetében két éve mégis felröppentek olyan hírek, amelyek szerint néhány sziget eladása megoldaná gazdasági problémáikat.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 882
szavazógép
2014-03-24: Kitekintő - :

Elszakadásról szavazott Velence

Pénteken zárult az az internetes népszavazás, amely során az észak-olaszországi Veneto tartomány lakói nyilváníthattak véleményt arról, hogy támogatják-e régiójuk függetlenedését Olaszországtól. Az ott élő 3,7 millió felnőtt lakos közül 2,3 millióan (63 százalékos részvétel) válaszoltak a függetlenséggel kapcsolatos kérdésre.
2014-03-24: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Színház
A sepsiszentgyörgyi Ta­mási Áron Színház előadásai a héten: szerdán 19 órától az új stúdióban a Hattyúk – az M Stúdió Mozgásszínház előadása Szekrényes László rendezésében; csütörtökön 19 órától a nagyteremben J. B. P. Moliére: A fösvény Bocsárdi László rendezésében; pénte­ken és vasárnap 19 órától a kamarateremben Marguerite Duras A szerető – Kicsid Gizella egyéni előadása.