Mintegy 830 ezer euróból újítaná fel gróf Kálnoky Tibor az alapítványa által 2004-ben negyvenkilenc esztendőre haszonbérbe vett miklósvári kastélyt – ha a norvég államhoz hamarosan benyújtandó pályázata sikerrel jár. A baróti tanácstagok a testület tegnapi ülésén nem emeltek kifogást, s elfogadták a felújítási tervbe foglalt műszaki és gazdasági mutatókat. Az ülés végén viszont fellépett az utolsó tulajdonos, Eugen Savu néhai pénzügyminiszter leszármazottjának képviselője, s kérte, hogy a tanács vegye fontolóra az ingatlan eladását.
A tanácskozáson jelen volt Kálnoky gróf is, de a terveket Fekete Mária műépítész és Magyarósi Imola projektmenedzser ismertette. Mint mondották, igyekeznek, hogy a XVII. század végén épült, majd az évszázadok folyamán többször átépített kastélyt az eredetihez minél közelebbi állapotban állítsák vissza. Az elmúlt években falkutatást és feltárási munkát végeztek, így több értékes építészeti emléket – például egy reneszánsz, kőből készült ablakkeretet – sikerült megóvniuk. Az alsó szint nagytermében, két kisebben és az egyik bástya alagsorában kis múzeumot rendeznének be, ahol a kastély építésének évszázadait és korabeli fegyvereket mutatnának be.
Két, vendégek számára fenntartott lakrészt is kialakítanának, amelyeket régi bútorokkal rendeznének be. A felújítási terv érdekesség, hogy visszaállítanák az 1698-as leírásban szereplő kis tavat és a botanikai értékeket – értékesnek mondták a kapu melletti gesztenyesort – is prioritásként kezelnék. Az épületet központi fűtésrendszer melegíti, és azt a gabonásban állítják fel, így elkerülhető lesz, hogy oda nem illő kéményt kelljen kialakítani – mondották. Fekete Márta megnyugtatta a város volt polgármesterét, Nagy Istvánt is: jól látta, egy helyen valóban kénytelenek lesznek termopán ablakot tenni, de az nem műanyagból készül, hanem fából, s olyan szakemberrel dolgoztatnak, aki Segesváron már végzett hasonló munkát, úgy a modern nyílászáró a megtévesztésig hasonlít majd a hagyományosra.
A vita során Nagy István elmondta: mivel a város vagyonát érinti az ügy, a tanácsi határozat tervezetének elfogadásához kétharmados többségre van szükség, s eleget kellene tenni az átláthatósági törvény előírásainak is, azaz a városháza faliújságjára harminc napig ki kellene függeszteni, s döntést csak azt követően hozni. Nagy szerint ideje lenne, hogy Kálnoky Tibor hivatalos formában is beszámoljon az elmúlt tíz esztendőben végzett munkáról: a tíz esztendeje kötött szerződésben szerepel az is, hogy ötévente bemutatja, mit tett a bérlő, hogy a város tulajdona visszanyerje régi fényét. Lázár-Kiss Barna András polgármester szerint ebben az esetben nem kell az átláthatósági törvény előírásait alkalmazni. Az RMDSZ-es Pál-Szilágyi Zoltán és Gál Károly, valamint a néppártos Szép Béla szerint nem vehetik el a lehetőségét annak, hogy a város tulajdonában levő és a régió vendégforgalmi rangját emelő beruházás megvalósulhasson. Nagy István párttársa, Vass Csilla jelezte: nincsenek a határozattervezet ellen, támogatják a kezdeményezést, csak a várható jogi hiányosságokra hívták fel a figyelmet. Kálnoky Tibor válaszában úgy fogalmazott: a bér kétszeresét fordították az épület állagmegőrzésére, a tetőszerkezet rendbetételére és a kutatómunkák elvégzésére.
A tanácsi határozat elfogadását követően az Octavian Goga 1937–38-as kormányában pénzügyminiszterként dolgozott Eugen Savu leszármazottját, a Brüsszelben élő Alexandru Cunescut képviselő Cristian Vavure kért szót. Mint mondta: tudatában vannak, hogy a törvény nem kedvez nekik, de Romániában semmi sem kőbe vésett, változhatnak a jogszabályok, talán még vissza is igényelhetik a történelmi ingatlant, vegye hát fontolóra a tanács az eladást – vetette fel. Lázár-Kiss Barna András polgármester szerint ilyen nagy értékű ingatlan eladását még végveszély esetén is komolyan meg kellene gondolni, nemhogy most, amikor a legszükségesebbekre van pénz. Amúgy sem támogatná a meglévő szerződés felbontását, hiszen Kálnoky Tibor eleget tett a vállaltaknak. Azt viszont megígérte, hogy a megkeresésről hivatalos formában is értesíti Kálnokyt, s álláspontját a végső válasz megadásában mindenképp figyelembe veszi.
Az ülést követően gróf Kálnoky Tibor úgy nyilatkozott, Cunescu vásárlási szándéka meglepte: eddig is tudott arról, hogy szeretnék visszaszerezni az ingatlant, de hogy megvásárolnák, majd beruháznának, arról nem. „Számomra jelen pillanatban nem fontos, hogy a tulajdonomban legyen a kastély – ha így lenne, most nem is pályázhatnék –, hanem csak az, hogy megkapjuk a norvég támogatást, augusztusban megkössük a szerződést, s másfél éven belül megújuljon ez a szép és nemes hajlék.”