Az emlékezés fontosságát kiemelve a kettézárt falu, az egykor egységes szlovákiai Nagyszelmenc és az ukrajnai Kisszelmenc történetét idézték fel a Nemzeti Színház Zoltán újratemetve című bemutatójához kapcsolódva megrendezett beszélgetésen hétfőn Budapesten.
A történet a második világháború végén indul és a rendszerváltásig jut el, a szovjet–csehszlovák, majd ugyanitt, de már az ukrán–szlovák határon játszódik a kettéosztott ikerfaluban, a Szlovákiában lévő Nagyszelmencen és az ukrajnai Kisszelmencen, amelyeket a második világháború végén választottak külön. A közönség egy tragikus szerelemnek a vasfüggöny tövében játszódó groteszk történetét ismerheti meg. A budapesti Nemzeti Színház, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Zsámbéki Színházi Bázis közös produkcióját Vidnyánszky Attila rendezésében tűzték műsorra a beregszászi társulat előadásában.
A darab szerzője a magyarok lakta ikerfalu történetét a 2000-ben megjelent A kettézárt falu című dokumentumregényében írta meg, és részt vett a kilencvenes évek végén a határ megnyitásáért indult polgárjogi mozgalomban. Az ügy egyre nagyobb nyilvánosságot kapott, a határátkelő 2005 végén meg is nyílt. Zelei Miklós a darab születéséről elmondta: barátjával, Lőrincz Csabával gondolták ki, hogy a történetből színdarabot kellene írni. A művet ezért a 2008-ban, 49 éves korában elhunyt sepsiszentgyörgyi származású nemzetpolitikus emlékének ajánlja. Kiemelte: ezen a premieren rá is emlékeznek, szellemisége hiányzik a mai közéletből.
A Nemzeti Színház stratégiai igazgatója, A. Szabó Magda a premier előtt megrendezett hétfő esti beszélgetésen elmondta: Zelei Miklós darabja kitalált történet egy valódi történelmi helyzetre. A kettézárt falu történetéről szólva kiemelte: a 20. század viharai az országhatárt oly módon sodorták az ott élők feje felett, hogy ha valaki az első világháború alatt született és 2003-ban még élt, akkor ötször váltott úgy országot, hogy a falut sohasem hagyta el.
Veres Péter kisszelmenci – azóta Magyarországra áttelepült – gazdálkodó az ottani élet nehézségeiről beszélt. Kiemelte: ha Zelei Miklós nem karolja fel a történetet, talán még ma is zárva lenne a határ. Ifj. Jevcsák Károly nagyszelmenci önkormányzati képviselő szerint a jó humor és az Istenbe vetett hit lendítette át őket a nehéz pillanatokon. A mai időkről szólva elmondta: sok fiatal elvándorol, mivel megszűntek a munkahelyek, a gyermekeket pedig a boldogulás érdekében egyre többen szlovák iskolába íratják.
A bemutatóhoz kapcsolódva megnyílt kiállításon Heltai Csaba, a National Geographic magyarországi kiadásának művészeti vezetője, tipográfus, fotográfus, grafikus képeit láthatja a közönség. Heltai Csaba felidézte: a határon 2000-ben, A kettézárt falu kötet könyvbemutatóján járt először, ezt követően pedig 2003-ban az emlékmű, a kettévágott székely kapuk (fotó) avatásakor, majd később a fontos pillanatokban, köztük a szögesdrót átvágásakor. A kettézárt falu című kiállítás tíz tablóján 12 fotón keresztül mutatja be a történetet szöveg kíséretében.
