Szeretetlánc az egerpataki iskolában

2015. február 28., szombat, Közélet

Hétfőtől csütörtökig minden délben nagy az izgalom az egerpataki iskolában, alig fejezik be a kisdiákok az órákat, lesik az iskolabuszt, amellyel a bitai gyermekek érkeznek hozzájuk. Tanulni jönnek, de sok a közös játék, a barátkozás, és az sem mellékes, hogy együtt majszolják el az uzsonnát, amelyet a délutáni oktatás lehetőségével együtt kapnak a sepsiillyefalvi LAM Alapít­vány és a svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete (HEKS) együttműködése révén. A felzárkóztató program másik két kedvezményezettje a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc Általános Iskola és a sepsibodoki Henter Károly Általános Iskola zaláni tagozata.

  • Albert Levente felvételei
    Albert Levente felvételei
  • Hazatartanak az apróságok a délutáni foglalkozásról. Albert Levente felvétele
    Hazatartanak az apróságok a délutáni foglalkozásról. Albert Levente felvétele

Ezek a gyermekek nagyon szegény családból származnak, szociális segélyből vagy gyermekpénzből élnek, legtöbb szülő analfabéta – vázolja a helyzetet Kádár Mária, az egerpataki iskola tanítója. – Olyan tanulóm is van, aki istállóban lakik, ott telepedett meg a család. Azért fontos ez a program, mert otthon délután nem tudnak tanulni, nincs is áram a roma házakban. Az olvasással, írással gond van, legtöbbjüknek tanfelszerelése sincs, sokuknak saját költségünkön vásároltunk füzetet. A füzetsegélyt nem kapták meg, ha a családnak büntetése, elmaradása van, a tanács nem állítja ki számukra a szükséges iratot.
  Kádár Mária reméli, a tanév végéig sikerül egy kicsit előrehaladniuk, sokat gyakorolnak, mert nagy a lemaradás. Mint fogalmazott: sok mindenre oda kell figyelni, tisztaság, viselkedés, de a gyermekek szeretik az iskolát, nem hiányoznak, rendszeresen járnak, ha pedig hiányoznak, mert betegek, nincs cipőjük, vagy nem száradt meg az egyetlen kimosott kabátjuk, nadrágjuk, akkor a szülők szólnak, hogy nem jön a gyermek.
Az egerpataki tanodában Ballai Réka tanítja a tizennyolc óvodást, Szabó Izabella és Kádár Mária két összevont osztályban oktatja a huszonöt kisdiákot. Említett körülmények ellenére a gyermekek nem maradnak ki az iskolából, a negyedikesek szinte kivétel nélkül továbbtanulnak ötödikben a rétyi Antos János Általános Iskolában, ahol a Schweighofer fűrészüzem és a helyi önkormányzat együttműködése révén jelenleg két délutáni felzárkóztató csoport működik.
A lehetőségnek Csősz Anna bitai tanítónő is örvend, naponta hét tanítványával utazik Egerpatakra, ők az egyetlen bitai összevont csoport I–IV. osztályosai, az előkészítősöknek nincs házi feladatuk, ezért ők nem vesznek részt a délutáni oktatásban. Csősz Anna tíz éve tanít Bitán, jelenleg öt évfolyam nevelkedik a keze alatt, a tanórákat nagy erőfeszítéssel tudja színessé tenni, hogy a hatéves gyermeket és a tízévest is lekösse, ugyanakkor a tananyagot is megtanítsa. Azt mondja, az oktatás és a játék a hobbija, ezért tud naponta megújulni, ezért áll be a gyermekek közé szívesen a szeretetláncba, amellyel naponta kezdik a délutáni foglalkozásokat közösen az egerpataki tanulókkal. „Nagyon fontos ez a program, itt nemcsak tanítunk, hanem sokat játszunk, a gyermekek barátkoznak, és az sem mellékes, hogy a közös leckekészítés után másnap felkészülten jönnek iskolába.”
A LAM Alapítvány és a svájci HEKS közös programja februártól júniusig tart, de a támogatók tervezik, hogy jövő tanévtől bővíteni tudják Háromszéken a délutáni oktatást, és azt remélik, a jövőben nemcsak a civil szervezetek finanszírozzák a szociálisan hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatását, hanem az állam is – tájékoztatott Torma Vera programfelelős.
Hasonló program 2011-től működik Sepsiszentgyörgyön, ahol a Diakónia Ke­resztyén Alapítvány a Rotary Klubbal közösen indította a délutáni oktatást, elmúlt tanévtől pedig Sepsi­kőröspatakon oktatják a gyermekeket iskolán kívüli foglalkozásokon, amelyeket a Diakónia, az osztrák Raiffeisen Bank és a Stepich Alapítvány támogat.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 471
szavazógép
2015-02-28: Belföld - Farcádi Botond:

Az RMDSZ nem tudja, nem szól bele (Kelemen Hunor Sepsiszentgyörgyön)

Ha Klaus Johannis Berlinben azt mondta volna, hogy van magyarkérdés Romániában, akkor most arról kérdeznének, mi is az – így reagált Kelemen Hunor tegnap Sepsiszentgyörgyön arra a román újságírói kérdésre, hogy miként vélekedik a bukaresti államfő egy nappal korábbi kijelentéséről, mely szerint nincs magyarkérdés Romániában. A székely szabadság napjára tervezett tiltakozó felvonulás tiltásáról az RMDSZ elnökének az a véleménye: az a szervezőkre és Marosvásárhely polgármesteri hivatalára tartozik.
2015-02-28: Közélet - Mózes László:

Székelyföldön a Hazajáró

Túrázással kezdődött a Kárpát-koszorú bércein, aztán a természet iránti lelkes érdeklődés sikeres és értékes turisztikai-honismereti magazinműsort eredményezett – röviden ez a Duna Televízióban három és fél éve látható Hazajáró története. S hogy igényelt és tömegek által közkedvelt műsor az ezeréves hazát ismertető sorozat, mi sem bizonyítja jobban, mint a mostani, erdélyi közönségtalálkozóik iránti óriási érdeklődés: szerdán este alig lehetett beférni a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termébe, a két szerkesztőt, Kenyeres Oszkárt és Jakab Sándort pedig vastapssal köszöntötték.