A két civil szervezet – Az illyefalvi LAM Alapítvány a svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezetével (HEKS) –, a fenntartó önkormányzatok, a Kovászna Megyei Tan­felügyelőség és Kovászna Megye Tanácsa összefogásának köszönhetően a program a jelenlegi tanév második félévétől három iskolában, hat csoportban mintegy hetven szociálisan hátrányos helyzetű gyermek számára biztosít ingyenes délutáni foglalkoztatást és ebédet a kijelölt helyi pedagógusok közreműködésével. A bodoki községvezetés 16 ezer lejjel támogatja saját költségvetéséből a zaláni programot – tudtuk meg Fodor István polgármestertől.
– Köszönettel fogadta a falu és a szülők is a gondoskodást – tájékoztatott a délutáni programvezető tanítónő, Pakulár Beáta, aki saját tanítványaival a harmadik-negyedikesekkel, az óvónő pedig a másik osztály tanulóival, első és másodikosokkal végzi a másnapra való felkészülést. Közösen kiosztják az uzsonnát, az édességet és az ivóvizet. Általában húsz gyermek részesül a támogatásban, gyakorlatilag mindenki, hiszen a pedagógusok szerint itt minden gyermeket rászorulónak lehet nevezni. Számomra személy szerint is előnyös a délutáni munka – folytatta a tanítónő –, előkészítőseim hazamennek, ők nem részesei ennek a programnak, a többiekkel pedig el tudom mélyíteni a napi anyagot, amire délelőtt, összevont osztály révén, kevesebb időm jut. A délutáni négy órából erre is futja. De nemcsak ennyiből áll a szóban forgó tevékenység. Terveink szerint hetente egy-egy jeles meghívottat is fogadunk, olyanokat, akik a gyerekek és a szülők számára is hasznos információkkal szolgálnak. Utóbb például egy fogorvos volt a vendégünk, és az ígéret szerint legközelebb az elsősegélynyújtást mutatja be meghívottunk.
– Tudom, hogy Zalánnak nem ez az egyetlen gondja – fordultunk a polgármesterhez.
– A tavalyi esztendő hozadéka a híd volt a Falupatakán, melynek hiányában csak a vízfolyáson keresztül juthattak át az alszegiek. Szükség volt rá, mert az időszakos áradások és a téli fagyok is akadályozták a közlekedést, temetések alkalmával pedig csak kerülővel érhette el erről a falurészről a gyászmenet a temetőt, templomot. Önerőből fizettük a munkálatot, költségei közelítenek a 200 ezer lejhez. Útgyaluval simítottuk a központ felé emelkedő főutcát, kavicsoztunk az Alszegben, Bencefalvában, az utak-utcák javítását idén is folytatjuk – sorolta az elöljáró.
Alszeghez hasonlóan nehezen elérhető Zalánban a Suta falurész is. Lakói is igényelnének egy átjáróhidat, ugyancsak a Falupatakán. Kérésük jogos – fejtette ki Fodor –, de erre jelenleg nincs pénz, ott ugyanis hosszabb és megtört alakú hídra lenne szükség. Sajnos, a község költségvetése az országos számítás miatt kisebb lett idén, mint a tavalyi, s mivel más pénzösszegre nem számíthatnak, úgy határozott a tanács, hogy a Bodokhoz tartozó két falu közül – Oltszem és Zalán – csak egyikben vállalhatja a ravatalozó megépítését. Bár Oltszemen lenne ez sürgősebb, mert a temető csak az országúton megközelíthető, és a gyászmenetek miatt közlekedési dugók alakulhatnak ki, mégis Zalánra esett a választás, mert az oltszemi temető területe tulajdonjogának tisztázása akadályokat támasztott. A zalániak ellenben léptek: a helybeli református egyházközség vezetősége építésre alkalmas parcellát ajánlott fel a központi fekvésű gyülekezeti ház szomszédságában, s ha a püspökség jóváhagyása is meglesz, megtehetik az első lépéseket a jellegzetesen történelmi hangulatú terv kivitelezéséhez, ugyanis átellenben áll a református műemlék templom.
 Sorozatosan gondot okoz a Falupataka völgyének felső szakasza. Meredek esése miatt erőteljesen és gyorsan mélyíti medrét, veszélyezteti partszegélyét s az oda benyúló szomszédos lakótelkek kerítéseit. Jegyzőkönyvezték ezt a katasztrófavédelem embereivel, megkísérelnének pénzalapokat szerezni árvízvédelemre, a gátak és mederszélek megerősítésére.