Hamu alatt izzó parázs

2015. október 26., hétfő, Máról holnapra
Farkas Réka

Őrtüzek világították körbe Székelyföldet szombat este. Százhetven ponton jelezték a fények egy történelmi régió történelmi határait. Pár százan, helyenként ezren gyűltek össze kinyilvánítani: ez a térség egy és oszthatatlan, ez a szülőföldünk, a hazánk, ahol magyarként, székelyként akarunk megmaradni, élni, továbbadni gyermekeinknek a termőföldet, az erdőt, anyanyelvünket, kultúránkat, a hitet, hogy van jövőnk e tájon.

Összesen néhány tízezer ember vonult ki Székelyföld-szerte fellobbantani a figyelmeztető, ébresztő lángokat, újabb megmozdulásra volt szükség, hisz a százezres tömeget felvonultató nagy menetelés óta eltelt két esztendő alatt mit sem javult helyzetünk, a román hatalom packázásai cseppet sem fogyatkoztak, sőt, mintha erősödtek volna, már nemcsak jogainkat veszik semmibe, nemcsak zászlónkat üldözik, nemcsak anyanyelvünk használatát korlátoznák, de himnuszunk eléneklését is tiltanák. Székelyföld autonómiájához tapodtat sem kerültünk közelebb, sorsunkat, életünket meghatározzák a bukaresti hatalom döntései, továbbra is a korrupt román politikum kiszolgáltatottjai vagyunk. Nap mint nap érezzük saját bőrünkön: sem magyarként, sem román állampolgárként nincs okunk elégedettségre, nem haladunk, nem fejlődünk, létünk a papíron dübörgő gazdaság dacára sem könnyebb. Egy szétlopott ország nyűgét nyögjük, hol másodrendűnek tekintenek, ahol bár annyi sem jár nekünk, mint a többségnek.
Meg akartuk mutatni Székelyföldet, csakhogy más terhektől nyög most Európa, a világ, nem ér rá mireánk figyelni, nagyobb bajai vannak Bukarestnek, a kormánynak, mintsem hogy velünk foglalkozzék. Lehet, akkor sem értük volna el a román média, a világsajtó ingerküszöbét, ha százezrek vonulnak a határtelepülésekre, ha nem százhetven, de hétszáz máglya világítja körül szűkebb pátriánkat. Lehet, nem is értenék a történelmünkből fakadó őrtüzek üzenetét. Úgy tűnik, ezúttal sokkal inkább magunkért, székelyföldi magyarokért lobbantak lángra a máglyák: nekünk sugározták a hitet, a reményt. Sok ezer szentjánosbogárnyi fény egyesült erős, de kívülről még láthatatlan csóvává, felizzott a hamu alatt szunnyadó parázs. A sötétség erőit legyőzni ez még kevés, de mutatja, van esély az igazi nagy lángok életre keltésére.
A mostani őrtüzekkel elsősorban önmagunknak mutattuk meg: vagyunk, élni akarunk. Szükség volt erre, mert ha mi sem hiszünk benne, hogyan győzhetnénk meg a nagyvilágot? Kellettek az őrtüzek saját kishitűségünk legyőzésére, hogyha szükséges, égig érő jelként lángra lobbanhasson a parázs.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki lenne a legjobb államelnök Romániában?











eredmények
szavazatok száma 472
szavazógép
2015-10-26: Közélet - Bokor Gábor:

Ami a miénk, nem engedjük elveszni (Orbaiszék)

Az orbaiszéki lármafagyújtás központi rendezvénye a Kovászna melletti Csomakőrösön, a temető feletti domb púpján zajlott. A szervezők jól választották ki a helyszínt, Felső-Háromszéktől Alsó-Háromszékig, az Olt völgyéig nyílott csodálatos kilátás.
2015-10-26: Közélet - Iochom István:

Kézdialbisban ’56-os kopjafát avattak

Mintegy száz résztvevő jelenlétében avatták fel szombaton Kézdialbis református műemlék temploma előtti téren az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc albisi áldozatainak emlékére a kézdivásárhelyi Szigyártó-Szőcs Emese kezdeményezésére és anyagi támogatásával állított kopjafát, a csernátoni Haszmann Lajos alkotását. Az emlékjel körüli mutatós kerítés Gajdó Albert és családja munkáját dicséri.