Bevezetőként a Molnár Csaba rendezte, 1956 tragikus eseményeit bemutató filmet láthattuk, amelynek vetítése akár ősbemutatónak is mondható. Archív fotók és hangfelvételek, a rendező által beszerkesztett összekötő szövegek révén mutatta be a film az ’56-os forradalmat és vérbe fojtásának napjait, a Magyar Rádió szalagtárából olyan hangfelvételeket is felhasználva, amelyek a nagyközönség számára ismeretlenek. Azért neveztük bevezetőnek ezt a képi és hanganyagot, mert ráhangolt, ráérzékenyített a következő filmre, amely tulajdonképpen egy 2006-ban Debrecenben készült koncertfelvétel.
Szabados György 1956-ról szóló monumentális zenei alkotása, Az események titkos története (históriás ének az emlékezet előtti időkből, rendezte Mispál Attila) 1983-ban született, zenéjét és szövegét Szabados György írta, s bár az idén novemberben elhunyt Kobzos-Kiss Tamás által énekelt szöveg olyan metanyelven hangzik el, mely érthetetlen, titkon meséli el általa a szerző 1956 valóságát, az akkori hatalom tiltása miatt, 1989 előtt csupán háromszor került közönség elé, akkor is többnyire szűk körben. „Ott ültek az ügynökök a nézőtéren, hallották, hogy itt valami olyasmiről van szó, amit jelenteniük kellene, de nem tudták bizonyítani” – mondta a szöveg különleges rejtettségéről Molnár Csaba a filmhez kötődő beszélgetésen. Arról van szó, hogy az átmodulált magánhangzók miatt a szöveg valóban érthetetlen, de érezni lehet, hogy miről szól, amit a zene kifejezőereje is alátámaszt, a megértést ellenben a szöveg feliratozása segíti, ami 2014-ben készült el abból az alkalomból, hogy októberben levetítették a budapesti Hagyományok Házában, és a film keletkezésének történetét akkor Kobzos-Kiss Tamás mesélte el, ami szintén része a szombaton vetített filmnek. A 2006-os koncerten Szabados György csalt ki a zongorából olyan hangzásokat, amelyek nem csak billentyűs hangszerre (is) utalnak, zenésztársai Grencsó István és Vaskó Zsolt, énekmondó Kobzos-Kiss Tamás.
A Szabados-zene a világon egyedülálló, olyan hangzásokat, hangzatokat hozott létre, amely nem tanulható – értékelte Molnár Csaba, aki Benkő Róbert bőgősről és Grencsó István fúvósról (akik az esti koncerten Grencsó Kollektíva néven Miklós Szilveszter dobossal és Pozsár Máté zongoristával léptek fel) elmondta, mindketten Szabados közvetlen tanítványai, akik azt a fajta szabad zenét viszik méltó módon tovább, amit Szabados hozott létre. Szabados nemcsak zenész volt, hanem filozófus, író és költő, egy igazi mahatma, zseniális elme, egy olyan lélek, aki egészen haláláig alkotott – mondta Molnár Csaba. Megrázó volt a halála, mert nem volt folytatása a zenében, beállt egy néhány éves szünet, amíg Grencsóék lélekben is képesek voltak a Szabados-zenéhez nyúlni, és azt önmagukon átszűrve ismét megszólaltatják – tette hozzá. „Szabados sokféle módon írta körül, hogy mi is tulajdonképpen a szabad zene. Nem arról van szó, hogy szabad bármit játszani, hanem van egy nagyon átgondolt felépítés, de azon belül az a lényeg, hogy aki játssza a zenét, van-e annak mondanivalója, ami őt felszabadítja, de úgy, hogy közben figyel a többi zenészre, és ők is figyelnek rá.”
A beszélgetésen elhangzott, hogy Szabados György tudatosan és nagyon érzékenyen használta a magyar népzenét, a programsorozat házigazdája, Ségercz Ferenc pedig találóan azt mondta, Szabados a magyar zene Hamvas Bélája, Bartók Béla művének folytatója.
A események titkos története első filmkockáin elhangzott, a szabadságért érdemes és kell küzdeni, hogy lehessünk, akik vagyunk. Talán ez a Szabados-filozófia leginkább követendő gondolata, amely ma is útmutató lehet életünkben.