Nekünk, magyaroknak a mezőgazdaság az egyik kulcsfontosságú terület a népességmegtartás tekintetében. A földet nem lehet elvenni, a gazdálkodás szülőföldhöz kötődő tevékenység, ami megélhetést biztosít és megtart – hangsúlyozta Palotás József, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakmai főigazgató-helyettese tegnap a sespiillyefalvi KIDA-központban tartott konferencián, amelynek az agrár szakképzés, támogatási rendszerek és sikeres modellek a Kárpát-medencében volt a témája.
A házigazda nevében Klárik Attila, a LAM Alapítvány igazgatója köszöntötte a jelen lévő szakembereket, kiemelve, régiónk egyetlen kitörési lehetősége a szaktudásban rejlik. Palotás József méltatta a magyar kormány által 2015-re meghirdetett, a külhoni magyar szakképzés éve programot, amelyben hasznos és értékes pályázatok valósultak meg, és közölte, a támogatás nem áll le a tematikus év lezárásával, a diákcserét és az eszközbeszerzést továbbra is segíti a magyar kormány. Ismertette, Magyarországon az elmúlt öt esztendőben az iskolarendszerű szakképzést erősítették, az elkövetkező időszakban a felnőttképzésre koncentrálnak, és ebben együttműködnek a határon túli régiókkal is, Erdélyben és a Partiumban a LAM alapítvány a közös programok koordinátora. A felnőttképzés elsősorban a munkaerőpiacon történő boldogulást segíti, de identitásmegtartó és közösségépítő szerepe is van – hangsúlyozta Palotás József.
Kovátsné Vörös Ágnes, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal projektvezetője bemutatta egy 2014-ben végzett felmérés eredményeit. A Kárpát-medencében működő százhuszonkét szakképzési intézmény több mint huszonnégyezer tanulóját érintő tanulmányból kiderült: nincs pontos elképzelés arra, hogy miként lehetne megakadályozni a szórvány kiüresedését; hiányos az oktatók képzése, és nem valósul meg kellőképpen a módszertani tapasztalatok megosztása; nem elég jó a kapcsolat a tanintézmények és a vállalkozások között, ahol a diákok, illetve a felnőttképzésben részt vevő tanítványok gyakorlatoznak; a magyar nyelvű szaktankönyvek elavultak, nem közvetítenek kellő mennyiségű mai ismeretet, de egyes régiók még ezekhez sem jutnak hozzá, az állam nyelvén megírt tankönyveket fordítják. A szakember szerint a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni az újonnan megjelenő szakmák megismertetésére, a diákok pályaorientációjára és a felnőttek pályamódosítási tanácsadására.
Hiába van pénzünk, traktorunk, földünk, állatállományunk, ha a gazda nem tudja ezeket hatékonyan összehangolni, akkor ebből nem születik gazdasági eredmény, csak kínlódás lesz belőle, a sok munka után marad a keserű szájíz – szögezte le Tánczos Barna szenátor, a szenátus mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vidékfejlesztési bizottságának titkára. Tudásalapú gazdálkodásra kell összpontosítani, ahol a tudás a legfontosabb, ahol az anyagiak másodlagosak a fejlődés tekintetében – mondotta. A szenátor szerint a képzést célzó 2007 utáni pályázatoknak sok eredményét nem látták, négy-öt országos cég nyerte el ezeket, amelyek belterjesen gazdálkodtak a forrásokkal. Az elmúlt hetekben megjelentek a pályázatkiírási-tervek, ehhez gyűjtik a javaslatokat a térségben működő szaktanácsadó cégektől – tájékoztatott Tánczos, majd az uniós forrásokból támogatható agrártevékenységek, vállalkozások elvi szabályozását ismertette.
A konferencia második felében magyarországi és helyi jó gyakorlatokat, képzési tapasztalatokat mutatott be Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség igazgatója, Orbán Miklós, a LAM Alapítvány programfelelőse, Jakab Sámuel, a budapesti Corvinus Egyetem kertészettudományi kara nyárádszeredai tagozatának vezetője, Nyárádi Imre István, a Sapientia-EMTE sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjának vezetője és Dezső Vencel, a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskola igazgatója.
