Miközben korrupciós, adócsalási ügyekben, illetve az egészségügyben használt fertőtlenítőszerek botrányában naponta érkeznek döbbenetes hírek – csak egy a frissebbek közül: milyen ország az, amely adóhatóságának korábbi elnökét adócsalásban való bűnsegédlet miatt ítélik (egyelőre nem jogerősen) öt év börtönbüntetésre, mert bűnszövetkezetet támogatott, több mint 50 millió euró értékű adócsalást követve el? –, az erdőpusztításról is újabb összesítés került napvilágra.
A Greenpeace romániai irodája közzétette a tavalyi év ezzel kapcsolatos mérlegét, amelyből kiderül, 2015-ben az állami hatóságok naponta közel száz törvénytelen fakitermelésről szereztek tudomást, jóval többről, mint a korábbi esztendőkben. A zöld civil szervezet szerint országos viszonylatban 34 870 ügyet összesítettek, a legtöbb fatolvajt Argeş (3087 lopási esettel), Vrancea (2893) és Bákó (1882) megyében érték tetten. Nem emelik ki, de érdemes rápillantani a székelyföldi helyzetképre is: Maros megye vezet (1614 esettel, mi több, ezzel ötödik az országos rangsorban), következik Kovászna (922), és a sort Hargita (826) zárja. A zöld világszervezet szakértői szerint annak, hogy a nagyobb léptékű tolvajlásra fény derült, egyrészt az az oka, hogy jobban odafigyelnek a hatóságok, hatékonyabb az erdőradar, másrészt maga az erdőirtás is gyakoribbá vált. Mutatja ezt az is, hogy az esetek egyharmadát bűncselekménynek nyilvánították, a többinél pedig pénzbírságot róttak ki közel 30 millió lej értékben.
A számok ijesztőek. Mind a lopás mértékét, mind a büntetés nagyságrendjét illetően. Ekkora pénzbírságnál mekkora lehet az okozott kár értéke? – már amennyire számszerűsíteni lehet az elpusztított fák, erdők árát. E kérdésre nehezen adható válasz, az viszont tény, hogy az adatok arra utalnak, továbbra is nagy, mi több, egyre nagyobb a fakitermelők étvágya. Akik a jelek szerint a remélt nyereség érdekében a törvénytelen vágást is vidáman bevállalják, büntetőeljárást, bírságot kockáztatva. Mert megéri nekik, van, kinek eladni a lopott fát.
Nem újdonság, és a mostani Greenpeace-számsor is azt erősíti, hogy a fafeldolgozás olyan iparággá nőtte ki magát Romániában, amelytől a befektetők rövid távon a lehető legnagyobb nyereséget remélik. Vagyis minél több pénzt. Hogy a jelenlegi erdőirtás mellett milyen arányú és ritmusú a pótlás, a faültetés, arról vélhetően majd utódaink fognak hitelesen meggyőződni, amikor kopár hegyoldalak látványával, illetve az újkori pusztítás eredményével szembesülnek. A nagy befektetők s leszármazottjaik pedig távoli és napfényes szigeteken Romániáról szóló dokumentumriporton mosolyoghatnak majd, olyan képsorokon, amelyek egy messzi, korrupt országot mutatnak be, ahol a csalás, a hazugság és a lopás a világ civilizáltabb és zöldebb részein elképzelhetetlen méretet öltött, ahol néhány évtized alatt még a Kárpátok egykor híres, erdős bérceit is sikerült lecsupaszítani.