| 2005-05-25: |
| Pénz-piac-vállalkozás: Befektetés: kölcsönből soha! (Sikerakadémia) |
A befektetést ajánlatos kevésbé kockázatos termékek és eljárások kiválasztásával kezdeni. Sose legyünk felületesek, naivak, felelőtlen álmodozók, mert akkor csak veszíthetünk. Történt, hogy a rendszerváltás utáni gazdasági és társadalmi anarchia körülményei között valaki arról álmodozott, mesés vállalkozói birodalmat épít ki, mely alkalmazottak és tulajdonosok számára nyugati típusú jólétet biztosít. Az induláshoz nem rendelkezett megfelelő saját eszközökkel, és jelentős pénzösszegeket kölcsönzött bérelt épületek feljavítására, a tevékenységek beindítására. Minden a legnagyobb rendben mûködött, mígnem a hatékony menedzseri szakértelem hiányában, megérzések alapján - tehát nagyon rosszul - irányított tevékenység elkezdett hanyatlani. Amerikából, Ausztráliából és itthonról verbuválódott hitelezők, befektetők kételkedni kezdtek a vállalkozói manőverek további sikerében. Meg is volt erre minden okuk, hisz egy adott pillanatban - a valutaárfolyam emelkedése, az üzemanyag drágulása, a vásárlóerő csökkenése, a fojtogató adórendszer stb. eredményeként - a mûködési költségek meghaladták a jövedelmet. Kamat- és osztalékfizetésről többé szó sem lehetett. A hitelezők pánikba estek, követelőztek, szerették volna viszontlátni a pénzüket. Egyesek a vállalkozás vezetőjét hibáztatták, mások vállalták a közös felelősség terhét, s a csődhelyzetből való kilábalás lehetőségét egy újabb befektetésben látták. Kapóra jött az akkortájt nagy sikernek és jó hírnévnek örvendő Nemzeti Befektetési Alap (FNI), valamint egy húsfeldolgozó újraindítása, mely a hitelezők és befektetők 40 000 amerikai dollárját pillanatok alatt felemésztette. Aztán mindkettő csődbe ment. Egy elhamarkodott és rossz befektetési döntés következtében a megálmodott vállalkozói birodalom összeomlott. Perre per következett. Voltak, akik nyertek, voltak, akik veszítettek. Az ausztráliai hitelezőnek például, aki 10 000 USD-vel szállt be, melyből időközben 2000 dollárt visszakapott, 2004 januárjában a törvényszék, figyelmen kívül hagyva az alperes érveit, kis híján 27 000 ausztrál dollár kifizetését rendelte el. Az alperestől, aki megkérdőjelezte az eljárás helyességét, és fellebbezni akart, olyan bélyegilletéket követeltek, hogy azt képtelen volt kifizetni. Októberben már a végrehajtó intézkedett. Beidézte irodájába és meghallgatta a vállalkozót, aki elmondta, hogy a pénzt nem pazarolta el, ott van a FNI-nél, letette a befektetői könyvecske másolatát, és egy közjegyzőnél készített hitelszerződés másolatát is átadta, mellyel igazolta a húsfeldolgozóba befektetett összeget. Aztán bemutatta a lakását terhelő jelzálogot, mely később egy másik befektető tulajdonába juttatta az ingatlant, és közölte, hogy ha visszakapja a befektetett pénzeket, minden megítélt összeget kifizet. A végrehajtó tudomásul vette a helyzet állását, kiállított egy jegyzőkönyvet, melyet mindketten aláírtak, és jobb időkben reménykedve elbúcsúztak egymástól, s ezután az alperes legnagyobb meglepetésére a végrehajtó nyájasan közölte, hogy szolgáltatásaiért további 60,5 millió lej terheli a vállalkozót. (Arról már egyetlen szót sem ejtett, hogy a végrehajtás felfüggesztését tizenöt napon belül hivatalosan is kérni lehetett volna, mivel a bûnvádi eljárás a FNI ellen Bukarestben a mai napig folyamatban van.) Aztán az alperes valamilyen jobban fizetett állásba került, kezdett talpra állni, de fizetési kártyáját a jelzálog felszabadítása érdekében a türelmesebb hitelezőinek hosszú lejáratú törlesztés cáljából átadta. Erre fel megérkezett egy fizetésletartási utasítás az alperes munkaadójához a végrehajtói illetmény behajtása érdekében? Bukarestben Maria Vlasék FNI-je és az országos bûnbanda ellen folynak a soha véget nem érő perek, miközben a romániai igazságszolgáltatás tárgyalótermeiben ártatlan, naiv és kisemmizett vállalkozókat, befektetőket tesznek felelőssé és küldenek a vádlottak padjára, börtönbe, vagy életük végéig üldöztetik őket. Summa summarum: a fent bemutatott és ehhez hasonló befektetések nagy ívben kerülendőek. Befektetést csak akkor tervezzünk, ha saját eszközökkel rendelkezünk. Főcze Gyula |
