| 2005-06-15: |
| Pénz-piac-vállalkozás: Terv nélkül nincs befektetés (Sikerakadémia) |
A befektetés nem egy módszer, és nem is termék, hanem pontosan megszerkesztett stratégiai terv, mely arra való, hogy eljuttasson bennünket egy jobb anyagi állapotba. Előfordult már, hogy néhány ezer dollárral külföldről hazaérkezett ismerősünk megkérdezte, mihez kezdjen nehéz munkával szerzett tőkéjével. Fellapoztuk neki elismert szaktekintélyek befektetési útmutatásait, miszerint senkinek nem szabad semmiféle befektetést eszközölnie, amíg nem rendelkezik megfelelően összeállított, személyes stratégiai tervvel. A leghatékonyabb befektetési terv tartalmazza azokat a befektetési eszközöket, melyek - a közlekedési eszközök mintájára - oda visznek bennünket, ahová el szeretnénk jutni. Idézzük a tanácsadó szavait: ,,A befektetés olyan, mint egy utazás megtervezése, mondjuk Hawaiiból New Yorkba. Persze tudod, hogy az út első részének megtételéhez nem jó sem a bicikli, sem az autó. Hajóra vagy repülőre kell szállnod, hogy átjuss az óceánon.? Ha sikeresen átkeltünk az óceánon, azután már folytathatjuk az utat, ha nekünk úgy tetszik, biciklivel, busszal, személygépkocsival, vonattal, repülőgéppel is, tehát különböző szállítási eszközökkel. ,,És egyik sem feltétlenül jobb, mint a másik. Ha ráérsz, és sokat akarsz látni a vidékből, akkor gyalogolni vagy biciklizni érdemes. Ráadásul így az út végére sokkal egészségesebb is leszel. Ha viszont másnapra New Yorkban kell lenned, akkor nyilván a repülő a legjobb, és az egyetlen választási lehetőség, hogy időben odaérj.? Annak azonban semmi értelme, hogy idejében megérkezzünk, de ahelyett, hogy általános körültekintésre hajlanánk, egyetlen termékre, mondjuk részvényekre vagy egyetlen eljárásra, például kereskedésre pazaroljuk minden tőkénket és energiánkat, miközben semminemû tervvel nem rendelkezünk. A kereskedés egyetlen percig sem tévesztendő össze a befektetéssel. A kereskedés csak egy módszer, egy eljárás. Ha valaki részvényekkel vagy ingatlanokkal kereskedik, az legföljebb jó kereskedő lehet, de még nem azonos azzal, akit igazi befektetőnek neveznek. Aki nem készíti el saját pénzügyi vagy befektetői tervét, könnyen leragad egyik-másik terméknél vagy eljárásnál, és figyelmen kívül hagyja, hogy igen sok más lehetőség is létezik, az csak a zavarosban halászik, és előbb-utóbb elvész. ,,Szakértőjévé válik annak az egy taligának, és örökkön-örökké körbe-körbe tolja.? Az ilyen piaci szereplők elválaszthatatlanul ragaszkodnak a taligájukhoz. Ez a taliga persze egy bizonyos ideig mûködik, rengeteg pénz belefér, de mégiscsak egy taliga, a kezelője viszont csak szépreményû kalandor, ideiglenes kiskereskedő, de nem befektető. Miben különbözik tehát az igazi befektető a fenti szereplőtől? Hadd válaszoljon kérdésünkre ugyancsak szakértő: ,,Az igazi befektető nem kötődik eszközökhöz vagy eljárásokhoz. Az igazi befektető tervet készít, és válogat a különféle befektetési eszközök és eljárások között. Az igazi befektető mindössze biztonságosan és egy adott időtartamon belül el akar jutni A pontból a B pontba. Nem akarja birtokolni a taligát, sem tologatni? Ha el akarok jutni Hawaiiból New Yorkba, sokféle közlekedési eszköz közül választhatok. Nem kell, hogy én legyek a tulajdonosuk. Csak használni akarom őket. Amikor felszállok a 747-esre, nem én akarok lenni a pilóta. Nem akarok beleszeretni sem. Egyszerûen el akarok jutni vele a tartózkodási helyemről az úticélomhoz. Amikor pedig leszállok a Kennedy repülőtéren, taxival kívánok továbbmenni a szállodámhoz. A szálloda elől a hordár egy kézikocsival viszi fel a csomagjaimat a szobámba. A kézikocsi sem kell hogy az enyém legyen, sőt, tolni sem én akarom.? A fentiek alapján megállapítható: téves az a gondolat, hogy csak akkor használható egy befektetési eszköz, ha szeretem is azt, vagy legalábbis rokonszenves. A tárgyhoz való érzelmi kötődés közepette az ember könnyen elfelejt tervet készíteni. Akkor pedig csak egy helyben topog, és soha nem jut el a pénzügyi A pontból a pénzügyi B pontba. Főcze Gyula |
