| 2005-08-31: |
| Pénz-piac-vállalkozás: Képletek és taktikák (Sikerakadémia) |
Szakértők segítségével már megállapítottuk, hogy a befektetés tulajdonképpen egy személyes stratégiai terv. Az anyagi gyarapodás automatikusan mûködik, ha a befektetési stratégiánk életbeültetéséhez kiválasztjuk a legegyszerûbb kivitelezési képletet és emellé a leghatékonyabb taktikát. Ezzel kapcsolatban hatalmas vagyonok birtokosai állítják, hogy számukra meggazdagodni olyan egyszerû volt, mint amilyen egyszerû recept alapján kenyeret sütni, mert nem csináltak semmi mást, mint hogy követték a tervet, a receptet vagy a kiválasztott képletet. Akadtak persze szkeptikus gazdasági elemzők, akik gyakran rákérdeztek: ha a befektetés oly egyszerû, hogyan lehetséges, hogy olyan kevés embernek sikerül? Íme, jobb híján, egy lehetséges válasz: ,,Egy egyszerû terv követésével meggazdagodni unalmas. Az emberek hamar megunják, és valami izgalmasabbra, szórakoztatóbbra vágynak? Elkezdik követni a tervet, de hamar megunják. Akkor abbahagyják, és valami varázslat után kutatnak, amely gazdagsághoz juttatja őket. Azután az újonnan talált módszert is megunják, és megint más kell nekik. Ez így megy egész életükben. Ezért nem gazdagodnak meg.? Bizonyára mindenki hallott már arról az egyszerû, de nagyszerû társasjátékról, melyet Monopoly néven ismernek gyermekeink, de a felnőttek is szívesen játszanak vele. Ennek a játéknak a szabályai között megtalálható a való világban is érvényes befektetési képlet vagy stratégia, mely így hangzik: vegyél négy zöld házat, azután váltsd be egy piros szállodára? A befektetések világában a valóságban is folyamatosan Monopolyt kell játszani. Vásárolunk négy-öt kisebb dolgot, és becseréljük egy nagyobbra, értékesebbre, azt aztán még értékesebbre, és így tovább, amíg csak úgy nem járunk, mint a gazdag papa szegény fia. ? legalábbis így emlékezik: ,,Miután megtanultam a képletet, hogy veszek négy zöld házat, aztán beváltom őket egy piros szállodára, automatikusan használtam. Álmomban is alkalmazni tudtam volna, sokszor szinte úgy is tûnt, mintha azt tenném. Automatikusan, gondolkodás nélkül cselekedtem. Tíz éven át követtem a tervet, aztán egy napon arra ébredtem, hogy gazdag vagyok.? Bizonyára nem csak ennyiből áll egy szabályosan elkészített befektetési terv, de az említett képlet az egyik egyszerû stratégiai eszköz. Azoknak, akik kétlik, hogy a befektetés csupán egy egyszerû terv következetes és olykor unalmas követése, tisztelettel ajánljuk a figyelmükbe James P. O?Shaughnessy Ami a Wall Streeten mûködik: Minden idők legeredményesebb befektetési módszerei címû könyvét, mely kifejezetten azoknak való, akik úgy gondolják, hogy a befektetés bonyolult, kockázatos és nagyon veszélyes tevékenység. Ebből a könyvből tudományos és számszerû bizonyítékok segítségével az is kiderül, hogy ,,a passzív vagy mechanikus befektetési rendszer előbbre visz, mint az emberi ész diktálta - még ha szakemberek, például befektetési alapkezelők adják is a tippeket.? Idézett szakírónk különben két alapvető döntéstípust vezet fel. Egyik a tudáson, az előző tapasztalatokon és az ésszerûségen alapuló klinikai vagy intuitív módszer, a másik pedig a statisztikai vagy mennyiségi módszer, mely kizárólag nagyszámú minta alapján igazolt összefüggéseken alapul. A szakíró kutakodásai arra is fényt derítenek, hogy a legtöbb befektető az intuitív módszert részesíti előnyben. Hiába, David Faust sem téved, amikor A tudományos gondolkodás korlátai címû könyvében többek között azt is kijelenti: ,,Az ember ítélőképessége sokkal korlátozottabb, mint gondolnánk.? Ezért is gondoljuk úgy, talán sokkal jobban tesszük, ha James P. megállapításaira összpontosítunk, aki a részvénybefektetésekkel foglalkozó tőzsdei pénzkezelőkkel kapcsolatban például így vélekedik: ,,A részvények kiválasztásának tisztán mechanikus módja 80 százalékban eredményesebb, mint a szakértők választásai. Ez azt jelenti, túltehetünk a legtöbb úgynevezett jól képzett szakemberen akkor is, ha egyáltalán semmit sem tudunk a részvényekről, és pusztán egy mechanikus, nem intuitív befektetési módszert követünk. Vagyis minél kevesebbet gondolkodunk, annál több pénzt keresünk - kevesebb kockázattal és sokkal kevesebb aggódással.? Főcze Gyula |
