| 2005-10-05: |
| Pénz-piac-vállalkozás: Befektetési tévedéseink és a siker (Sikerakadémia) |
Nehéz helyzetben vannak környékünkön az értékteremtésre szakosodó, pénzcsináló, ügyeskedő magánszemélyek és vállalkozók, akik meggazdagodási vágyaik és céljaik megvalósítása érdekében vállalják a kockázatot. Minden tudásukat, szakmai felkészültségüket, létező és nem létező (kölcsönvett) tőkéjüket megpróbálják vagyongyarapító tevékenységek lebonyolítására fordítani, de a közvélemény, főként az erkölcsi értékrendek kritikus képviselői, a tanult értelmiség állandóan résen áll, és olyan magatartást tanúsít velük szemben, hogy a gyengébb lelkületûek bele sem mernek pillantani a titokzatos befektetők világába, nemhogy cselekvésre szánják magukat. Egyfajta szégyenérzet és enyhe bûntudat hatalmasodik el rajtuk, amikor megkérdőjelezik a sokszor tévedést tévedésre halmozó, de abban edződő kockázatvállalók intelligenciáját. A befektetések ,,természetrajzát? vizsgáló szakértők véleménye szerint a tanultak világában a tévedéseket rossz dolognak, a sorozatban tévedőket butáknak tekintik. Nemigen értenek egyet azzal, hogy a befektetői tevékenység is, mint általában a földi élet bármely területe, apró sikerekre és sorozatos kockázatvállalásokra, tévedésekre támaszkodik. A meggazdagodás golgotáját vállaló fizikai személyek és vállalkozások érvényesülési és mûködési stratégiáikban, valamint a milliomos befektetők - mint ahogy azt amerikai szakírók állítják - egészen másként értékelnek: ők az emberi fejlődés természetes velejárójának tekintik a kockázatot, a tévedést és a befektetési kudarcot. Ez az, amitől mi, székelyföldiek mindannyian hidegrázást kapunk, és utána döbbenten azon töprengünk: hogyan lehetséges, hogy számunkra nem jutott a halból, melynek kifogásában a víztől való félelmünkben nem vettünk részt!? Tévedni mindenképpen tévedünk, tanulni viszont ritkán tanulunk a tévedéseinkből, pedig ez lenne a legokosabb, amit tehetnénk. Amint az egyik híres befektető mondotta: ,,Minden tévedésben egy csoda rejlik. Minél többször tévedek, és minél többször áldozok időt rá, hogy tanuljak belőle, annál több a csoda az életemben.? Hibáinkban rejlenének a csodák? Ezek szerint: igen. Érdekes példával hozakodnak elő a nyugati elemzők, akik az emberi tévedésekben, a hibáinkban rejlő csoda gondolatának igazolására egy hivatásos befektető szavaira emlékeztetnek, aki pénzügyekben meglehetősen gyenge kisfiának így okoskodott: ,,Emlékezz csak vissza, mennyi kudarcot éltél át, amikor kínlódva igyekeztél megtanulni biciklizni. A barátaid már mind tudtak, de te épphogy felültél a nyeregbe, máris elestél. Hibát hibára halmoztál. Azután egyszer csak nem estél többé, elkezdtél pedálozni, a bicikli mozgásba lendült, és mintegy varázsütésre egy egészen új világ tárult fel előtted. Ez a hibákban rejlő csoda.? A tanítást érdekesnél érdekesebb esetekkel folytatva ráébresztette kisfiát a befektetések világában is gyakran előforduló tévedések szükségszerûségére, és főként arra, hogy nem a tévedés elkerülésére kell összpontosítani, hanem meg kell tanulni kezelni azokat - és okulni belőlük. Nézzünk a továbbiakban néhány olyan gazdaságtörténeti tévedést, melyek rendkívül pozitívan alakultak, a kezdeti bizonytalanság vagy csődállapot sikerré változott. Akinek lehetősége adódott amerikai sikerkönyveket tanulmányozni, valószínû, találkozott Warren Buffet, az Amerikai Egyesült Államok leggazdagabb befektetőjének nevével. Cégének részvényei a legmagasabb áron mozognak a világpiacon. Azt azonban kevesen tudják, hogy a berkshire-i Hathaway cég az említett úriember legnagyobb befektetési tévedése volt. Amikor megvásárolta, a vállalat inggyártással foglalkozott, és lassan kiszorult a piacról. Warren Buffet úgy gondolta, az ő csapata megmentheti, de tévedett. A textilipar Amerikában nagyrészt megszûnt, más országokba költözött. A vállalat, mint gyártó cég, tönkrement. A tulajdonos viszont a cég kudarcában találta meg a siker igazgyöngyeit, melyek a későbbiekben mesés gazdagsághoz vezették. Egy másik vállalatot azzal a szándékkal hoztak létre, hogy gyémántot bányásszon, sokáig ástak, keresték a drága altalajkincset, de a cég geológusa hatalmasat tévedett: a gyémántot sohasem találták meg. Tévedésük azonban sikertörténetté alakult: ásás közben felfedezték a világ legnagyobb nikkellelőhelyét. A vállalat részvényeinek ára egyből az egekig ugrott. De nem járt kevesebb szerencsével Levi Strauss sem, aki elindult kaliforniai aranylelőhelyekre, és azt remélte, rövid idő alatt meggazdagodik. Tévedett ő is, hisz gyenge eredménnyel járt az aranyásás. Mit volt mit tennie, nekilátott vászonnadrágokat varrni a nála sikeresebb bányászoknak, és ügyeskedését világraszóló siker koronázta. Ma már mindenki ismeri a Levi?s farmert. Hasonló Edison példája is, aki állítólag tízezerszer vallott kudarcot, amíg végre megszületett a villanykörte. Kolumbusz Kristófról nem is beszélve, akinek az volt a hatalmas tévedése, hogy kereskedelmi útvonalat keresett a kínaiak felé. Elindult - és rátalált Amerikára? Következtetésként megállapíthatjuk, nem kell tartanunk befektetési tévedéseinktől, vállalni kell a jólét megszerzésével járó kockázatokat, hisz amint a fenti példák is igazolják, izgalmas, érdekes és titokzatos összefüggések léteznek tévedéseink és a siker között. Főcze Gyula |
