| 2006-03-01: |
| Pénz-piac-vállalkozás: A közösségi szabályzók világa (Sikerakadémia) |
2007. január elsejével Románia is az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. Nem azért, mert olyan magas gazdasági és társadalmi színvonalat ért volna el, hanem mert a nyugat-európai jóléti társadalmak piacorientált, terjeszkedési politikája szempontjából Románia nélkülözhetetlen, és az is az igazsághoz tartozik, hogy előnyös földrajzi elhelyezkedése folytán nagyon fontos szerepet játszik a hadistratégia nemzetközi színpadán. Mivel a gyakorlat azt mutatja, meglehetősen kevés az Európai Unióval kapcsolatos információ, az elkövetkező időszakban a sorozatban olyan írások közreadására gondoltam, melyek eligazodást kínálnak a közösségi szabályok világának megismerésében. Szeretnék átfogó képet nyújtani az Európai Unió jogszabályairól, a vállalkozáspolitika alkalmazásáról, gazdag és részletes tájékoztatást közölni a gyakorlati munkához, mely a csatlakozás napjáig minden vállalat és vállalkozás háza táján elvégzendő. Különböző baráti találkozások, véleményformáló beszélgetések, javaslatok alapján, úgy gondolom, érdeklődésre tarthat számot az áruk, a szolgáltatások, a tőke, valamint a személyek szabad áramlása; a vállalati jog, a szellemi tulajdon, a szabványok, a piacfelügyelet és a fogyasztóvédelem; a versenyszabályok, a támogatások; az Európai Unió támogatáspolitikája az agrárium és a régiófejlesztés témakörében; a kutatásfejlesztés, környezetvédelem, felnőttképzés, szakképesítés; pályázatkészítés, projektmenedzsment, lobbizás az unióban, a tudásalapú társadalom és az elektronikus gazdaság, valamint az élet sok más vetülete. Románia számára sorsdöntő kérdés, hogy jövő évtől az unió rendes tagjává váljék, de ennél is fontosabb, hogy elnyert státusát a csatlakozás után sikeresen megőrizhesse. A tulajdonképpeni erőfeszítések a befogadást követő periódusban kerülnek igazán előtérbe, s eredményeink leginkább attól függenek, hogy milyen szintû lesz a tevékenysége az üzleti-vállalkozói szférának. A kis- és közepes vállalkozások jelentősége egyre nagyobb lesz a javak és szolgáltatások előállításában, a fogyasztói igények kielégítésében, hisz az integrációs hatásokat a legszélesebb skálán a gazdasági egységek fogják fel és adják tovább. Ezen túlmenően: a vállalkozások, vállalatok magas fokú regionális kisugárzással bírnak, amennyiben felkészülésük lehetővé teszi számukra a sikert, és az integrációt jó eredményekkel élik meg, ez kihat közvetlen környezetük, régiójuk fejlődésére. Ami nem minden esetben sikerült Magyarország csatlakozását követően a magyar vállalkozóknak, a mi esetünkben meghatározó lehet. Fontos, hogy vállalkozásaink pozitívan viszonyuljanak a csatlakozáshoz, és az integrációt esélyként fogják fel az átalakulásra, fejlődésre. Az esélyek, lehetőségek azonosítását, a hatékony üzleti stratégiák kidolgozását, azok eredményes gyakorlati alkalmazását kívánjuk elősegíteni sorozatunk következő írásaival. Főcze Gyula |
