| 2006-04-12: |
| Pénz-piac-vállalkozás: Közösségi normák és vállalkozás (Sikerakadémia) |
A társulási szerződés előírásainak értelmében Románia állampolgárai a csatlakozás után mindenféle korlátozás nélkül indíthatnak vállalkozást az Európai Unió bármely tagállamában. A tagállamoknak kötelességük biztosítani a romániai vállalkozók letelepedését. A tőke szabad áramlása lehetővé teszi minden érdekelt állampolgár számára, hogy szabadon alapíthasson vállalkozást, és arra szintén joga van, hogy családtagjait is magával vigye. Igaz, a családtagok alkalmazottként dolgozhatnak, de mint magánvállalkozók nem folytathatnak tevékenységet. Mielőtt a vállalkozás bejegyzése megtörténne, tartózkodási engedélyt kell kiváltani. Ennek kiadása automatikusan történik, kivéve, ha a vállalkozni szándékozó az illető ország közrendjét, a közbiztonságot zavarja, vagy megszegi az egészségügyi szabályzókat. A tartózkodási engedély kibocsátását követően minden jelentkező ugyanolyan jogokkal rendelkezik, mint az ottani állampolgárok, többletkötelezettség előírása nem engedélyezett. Tudni kell továbbá, hogy a társasági formák alapján történő letelepedés lehetővé teszi leányvállalatok, fiókok, képviseletek vagy ügynökségek létrehozását is bármely tagállam területén. Minden vállalkozás ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, függetlenül attól, hogy az alapítók milyen nemzetiségûek. Mivel az egyes tagállamok vállalatalapítási normái eltérőek lehetnek, ajánlatos előzetesen áttanulmányozni a nemzeti jogrendszereket. A tagállamok területén két új társasági formával is meg kell ismerkednünk. Egyik az európai gazdasági érdekegyesülés (társaságok és személyek közötti együttmûködés), a másik pedig az európai társaság (ET), mely nem más, mint a tipikus európai részvénytársaság. Ezek mûködését a közösségi jog szabályozza. Mûködésük hatékonyabb és rugalmasabb, hiszen a társaság teljes tevékenységét - beleértve a székhelyét is - áthelyezheti egyik államból a másikba. Persze, egy Romániában jelenleg bejegyzett cég nem alakulhat át európai társasággá, hisz az egyszerre több tagállamban van jelen. Az alaptőke, mellyel rendelkeznie kell: 120 000 euró. Az adózás szempontjából az a mérvadó, hogy melyik államban jegyezték be a társaságot. Ha például egy ilyen európai részvénytársaságot itthon jegyeznek be a csatlakozás után, akkor a cég, román illetőségû lévén, minden jövedelme után Romániában adózik. Ha a cég külföldi telephellyel is rendelkezik, az ottani nyereség után az illető országban is levonható az adó, de ilyen esetben a kettős adóztatás elkerülése végett mentesítést kell eszközölni, ami azt jelenti, hogy az itthoni székhelyû társaság román adóalapjából le kell vonni a külföldi telephely adóalapját. Ami pedig a többi adó kifizetésének mikéntjét illeti: a társasági adók és a személyi jövedelemadók továbbra is a tagállamok hatáskörében maradnak, de a forgalmi adók és a fogyasztási adók esetében az Európai Unió harmonizált közösségi szabályokat ír elő. Az általános forgalmi adó (áfa) elszámolása két tagállamban mûködő adófizető esetében úgy történik például, hogy a szállító áfamentes számlát állít ki, a megrendelő (vásárló) a rakomány megérkezésekor az illető országban érvényben lévő áfát számol fel, amit továbbértékesítés vagy feldolgozás esetén azon nyomban visszaigényelhet. (A viszonteladó, miután saját országában eladja a termékeket, az ottani adókulcsnak megfelelően számolja ki és fizeti be az általános forgalmi adót.) A szállító viszont csak abban az esetben számlázhat adómentesen, ha neki is és a fogadó ország megrendelőjének is van közösségi adószáma. A www.csatlakozas.ro honlap információi szerint ezzel kapcsolatban a következőket kell szem előtt tartani: a román áfakörbe tartozó kereskedőnek, vállalkozónak rendelkeznie kell uniós adóazonosító számmal, melyet a területileg illetékes román adóhivatali irodánál lehet majd kérvényezni abban az esetben, ha a vállalkozónak bizonyítottan kereskedelmi kapcsolata van EU-tagállambeli vállalattal, vállalkozással, vagy szolgáltatást nyújt EU-országban. Főcze Gyula |
