| 2006-04-26: |
| Pénz-piac-vállalkozás: Vállalkozáspolitika az Európai Unióban (Sikerakadémia) |
A médiában most már egyre gyakrabban hallani, hogy az uniós csatlakozás kedvezni fog a gazdasági és társadalmi fejlődésnek, felemelkedésnek és ezen belül a kis- és középvállalkozások általános gazdasági és pénzügyi konszolidációjának. Ez természetesen az elkövetkező időszakban válik lemérhetővé, az azonban már most bizonyos, hogy az 1989-es átalakulás az átmeneti időszak Romániájában sohasem tapasztalt kihívások elé állította azokat, akik első pillanattól mertek kockáztatni, akiknek sok csalódást okozott a kezdetleges, új gazdaságpolitika, bár ezek az emberek már akkor rendelkeztek a megfelelő vállalkozói szellemmel. Nemzetgazdasági szinten hiányzott mindvégig az értékteremtést jellemző egészséges lendület és a megfelelő mennyiségû kockázati tőke. De a vállalkozáspolitika jogi alapjai szempontjából is hatványozott hiányosságokkal kellett megküzdeni. Egyre valószínûbbnek látszik, hogy ezek a ,,nemzeti fogyatékosságok? nagymértékben kezelhetőek lesznek az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően. Annál is inkább, mert a Közösséghez tartozó országok területén bejegyzett és mûködő húszmilliónyi vállalkozás több mint 99 százaléka megfelelő foglalkoztatási politikát folytat, a munkahelyek 60 százalékát biztosítja, és a nemzeti össztermék ugyancsak 60 százalékát ezek a vállalkozások termelik. Ilyen gazdasági közösséghez csatlakozni történelmi jelentőségûnek számít. Mielőtt azonban hatalmába kerítene az elvakult csatlakozási eufória, nyitott szemmel kell összpontosítanunk arra is, ami tulajdonképpen a nyolcvanas évek második felében vált nyilvánvalóvá: hogy a vállalkozások helyzete az erős multinacionális cégekkel történő összehasonlításban igen komoly gondokat okozhat. Ezért 1992-ben a Maastrichti Szerződésben lefektették a kis- és középvállalkozásokat érintő gazdaságpolitika jogi alapjait. A dokumentum előírta, hogy a szóban forgó gazdasági egységeket milyen formában kell tevékenységükben támogatni. Példának okáért: 2002-2006 között a vállalkozások általános megsegítésére 16 milliárd eurót irányoztak elő, míg a kkv-k kutatási és innovációs programjaira 2,2 miliárd eurót kell biztosítani. Ilyen és ehhez hasonló szerződésekbe foglalt kitétek mellett kijelenthető, hogy Románia vállalkozói csak nyerhetnek az Európai Unióhoz való csatlakozással. Mivel mindenki számára világos az unió azon törekvése, hogy növelje és gyarapítsa a cégeket, nem kell különösebb felkészültség annak megértéséhez, hogy Románia esetében, ahol a vállalkozásokat éppen az jellemzi, hogy nagyon kicsinyek, mindenképpen pozitívumként értékelhető, ha a csatlakozással lehetőségük nyílik a fejlődésre. Mielőtt Magyarország csatlakozott volna az unióhoz, szakemberek bevonásával alapos elemzéseket és tanulmányokat készítettek, azokat Európai füzetek címmel bocsátották a lakosság rendelkezésére, hogy idejében tájékozódhasson a csatlakozás előnyeiről és hátrányairól. Ezeknek az anyagoknak egy része számunkra is érvényes. Lássunk máris néhány adatot: megállapítást nyert, hogy az európai vállalkozások kisebbek, mint a japán vagy USA-beli vállalkozások; a tagjelölt országok átlagos vállalkozásmérete kisebb, mint a tagországokban; Európában a legtöbb munkahelyet a mikrovállalkozások teremtik; a vállalkozások egyharmada növekedésorientált; a vállalkozást indítók átlagos életkora 35 év; a magasan képzett vállalkozók több támogatási szolgáltatást vesznek igénybe; a vállalkozások egyötödét nő vezeti; a kis- és középvállalkozások forgalmuk 13 százalékát exportálják, a nagyok 21 százalékát; a csúcstechnikai vállalkozások nehezen találnak finanszírozási forrást; a kisvállalkozások legnagyobb problémája a képzett munkaerő hiánya; a kis- és középvállalkozások 80 százaléka használ internetet. (folytatjuk) Főcze Gyula |
