| 2006-05-17: |
| Pénz-piac-vállakozás: Vállalkozásmeghatározás az unióban (Sikerakadémia) |
A globális gazdasági rendszerben ma már mindenki számára ismerős és gyakran használt a kis- és középvállalkozások megnevezés. A világ összes államában valamilyen formában léteznek és tevékenykednek ezek a vállalkozások, de az Európai Bizottság annak érdekében, hogy általános keretet teremtsen a fejlesztésüket szolgáló programoknak, stratégiáknak és intézkedéseknek, 1996 áprilisában egységes meghatározást fogalmazott meg. Az összes európai intézmény számára kötelezővé vált e meghatározások használata. Eszerint egy vállalkozás akkor sorolható a kis- és középvállalkozás kategóriába, ha a következő három feltételt együttesen teljesíti: a vállalkozásban tevékenykedő alkalmazottak száma nem haladja meg a 250 főt; az egy évre eső forgalom nem haladja meg a 40 millió eurót, vagy a mérlegfőösszeg 27 millió eurónál kevesebb; a nem kis- és középvállalkozások körébe tartozó tulajdonosok tulajdonhányada együttesen sem haladja meg a 25 százalékot. Itt kell rögtön megemlíteni, hogy az ágazaton belül az ajánlás különválasztja a kis- és mikrovállalkozásokat, éppen a különböző értékelések, programok és statisztikák megfelelő szinten történő differenciálása érdekében. Minden avatatlan és megfelelő információkkal nem rendelkező, vészharangkongató ,,szakértői? okoskodás ellenére tudni kell, hogy a közösségi joganyagok célként tûzték ki a kis- és középvállalkozások fejlődését biztosító környezet megteremtését, mely a kisvállalkozások üzleti tevékenységének megerősödését is automatikusan magában foglalja. A fejlesztéssel egy időben e tevékenység egyszerûsítését is tervbe vették. Erre vonatkozik az EB 1997. április 22-i ajánlása, mely a következőképpen fogalmaz: a kormányoknak és a vállalkozói szervezeteknek együtt kell mûködniük a jogi és pénzügyi szabályozás felülvizsgálata és egyszerûsítése érdekében. A vállalkozásindítás megkönnyítéséhez célszerû bevezetni az ,,egyablakos ügyintézést?, az egységes adatlapot és azonosító rendszert. A mûködés első éveiben indokolt az adó- és az adminisztratív terhek mérséklése. Folyamatosan értékelni kell, hogy a szabályozás milyen hatást gyakorol a vállalkozókra, különösen a kisvállalkozásokra, s ehhez konzultálni kell a vállalkozói közösségekkel. Ahol lehet, a kisvállalkozók számára egyszerûsített eljárásokat kell alkalmazni. A kis- és középvállalkozásokat érintő problémák kezelését illetően nagy jelentőségû az az intézkedés is, melyet az Európa Tanács 1997 júniusában hozott, felhatalmazva az EB-t, hogy alkosson a vállalkozói környezet és szabályozás elemzésével foglalkozó, szakemberekből álló munkacsoportot. Ez elsőként mérte fel az unió tagállamaiban - 200 területet áttekintve és 19 témakört részletesen kielemezve - azokat a külső tényezőket, amelyek a kis- és középvállalkozások mûködésére jelentős hatást gyakorolnak. Az elemzés eredményeiről az úgynevezett BEST-jelentést készítette el az üzleti környezet egyszerûsítését kidolgozó munkacsoport, melyet 1998 júniusában terjesztettek elő az Európai Tanács Cardiffban rendezett ülésén. Az Európai Füzetek oldalain olvasott információk alapján az ülésre elkészített jelentés a Gondolj először a kicsikre! elv érvényre juttatására, valamint a legjobb szabályozási gyakorlatok alkalmazására és cseréjére hívta fel a figyelmet. A jelentés számos ajánlást fogalmazott meg az oktatás és képzés, a foglalkoztatás, a pénzügyek, valamint a kutatás és innováció különböző területeire vonatkozóan. Főcze Gyula |
