| 2006-05-24: |
| Pénz-piac-vállalkozás: Új irányzatok a közösségi vállalkozói gyakorlatban (Sikerakadémia) |
A közösségi gazdaságpolitika szakértői idejekorán felismerték, hogy az európai értékteremtésben meglehetősen fontos szerepet játszik a megfelelő vállalkozáspolitika, ha a globális szintû elvárásoknak és a harmadik évezred kihívásainak messzemenően meg akarunk felelni. Ennek gyakorlatba ültetése radikális lépéseket feltételezett, melyek közül megemlítjük a foglalkoztatás bővítését, a gazdasági reformok bevezetését, valamint a társadalmi kohézió szükségszerûségét. Olyan intézkedések ezek, melyek rögzítésére már 2000-ben az Európa Tanács Lisszabonban rendkívüli tanácsülést szervezett Foglalkoztatás, gazdasági reform és társadalmi kohézió címmel. A megfogalmazott cél, melyet az ülésen elfogadott új cselekvési stratégia tartalmazott, hogy a világ legdinamikusabban fejlődő gazdaságává tegye az uniót. Kijelölték és számszerûsítették azokat a fontosabb stratégiai célokat, melyek középtávon képesek lesznek biztosítani az európai közösség dinamikus és fenntartható gazdasági fejlődését, elfogadták azt a javaslatot, miszerint a negyedik többéves vállalkozásfejlesztési programnak meg kell felelnie a globalizáció és a tudásalapú gazdaság kihívásainak. Ennek értelmében a 2005. év végéig létre kellett jönniük a tudáson és az innováción alapuló, hosszú távon is fenntartható gazdasági fejlődés feltételeinek, kereteinek. A törekvés jelszava: Vállalkozások Európája, és a dokumentumok olyan jövőképet rajzoltak meg, mely mindenki számára lehetővé teszi, hogy a legmodernebb technológia igénybevételével képes legyen legmerészebb ötleteit is megvalósítani, és az értékek piacaira bevezetni. Júniusban kerül sor az Európai Kisvállalkozási Charta elfogadására is, mely a vállalkozások további fejlesztésére ösztönzi a tagállamokat, és többek között leszögezi: ,,a kisvállalkozások alkotják az európai gazdaság és társadalom gerincét, ezek tekinthetők az innováció, a foglalkoztatás, valamint az Európán belüli társadalmi és helyi integráció fő hajtóerejének. A kisvállalkozások kulcsfontosságú munkahelyforrást jelentenek, és az üzleti elképzelések táptalajául szolgálnak. Európa erőfeszítései a gazdaság kibontakoztatására csak akkor lehetnek sikaresek, ha a kisvállalkozások ügye a teendők sorrendjében előre kerül.? Tíz pontban foglalja össze a charta, hogy a csatlakozó tagállamok milyen eszközökkel ösztönözzék a kisvállalkozások megerősödését, különös tekintettel az oktatásra, a hatékonyabb szabályozásra, az információs és üzleti tevékenységet támogató rendszerek kiépítésére, a szakmai ismeretek és az információszerzés lehetőségére, a kisvállalkozói érdekek hatékonyabb uniós és nemzeti szintû képviseletére. De nem csak ezekre összpontosít a célprogram, az adózás szempontjából is fontos intézkedéseket rögzít. Olyan adórendszer kidolgozását helyezi előtérbe, mely honorálja a vállalkozói sikert, ösztönzi a növekedést, és könnyíti a vállalkozások öröklését, leegyszerûsíti a létrehozási eljárást. Ahhoz, hogy a kisvállalkozók pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutását megkönnyítsék, megszüntetik a páneurópai tőkepiac létrehozása előtt álló akadályokat. Javítani fogják a bankok és a vállalkozók közötti kapcsolatot, ösztönzik a technológiai együttmûködést, a cégek közötti hálózatépítést, az információtechnológiát alkalmazó vállalkozások európai együttmûködését. Főcze Gyula |
