| 2006-07-05: |
| Pénz-piac-vállalkozás: Fiatalok az Európai Unióban (Sikerakadémia) |
A közösségi ifjúságpolitika igyekszik biztosítani, hogy az európai nagyközösséghez tartozó nemzetek fiai és lányai nyugodtan jelenthessék ki: Európában fiatalnak lenni jó. Európai állampolgárokként millió lehetőség nyílik meg az ifjak előtt. A polgárok szabad mozgása következtében végezhetnek külföldi tanulmányokat, megfelelő nyelvismerettel és oklevelek birtokában munkát is vállalhatnak az európai közösség bármely államában. A Magyarországon Európai Füzetek címmel megjelent, közösségi normákat népszerûsítő kiadvány szerint a fiatal korosztályokba tartozó polgároknak ,,összességében nagyobb esélyük lesz egy anyagiakban, lehetőségekben és választásokban gazdagabb, tervezhetőbb jövőt teremteni saját maguk számára?. Ennél viszont kevésbé látványos előnyöket is élvezhetnek majd, hisz az unió egy olyan közösséget jelent, mely folyamatosan törekszik arra, hogy az ifjúság aktív tervezőjévé és kivitelezőjévé váljék az őt érintő projekteknek, politikáknak. Biztosítja, hogy minél több fiatal a lehető legtöbb döntés meghozatalában tegyen javaslatot, szervezetileg is fokozottabban vegyen részt az előkészítésben és a határozatok megfogalmazásában. Az unió figyel azokra a fiatalokra is, akik hátrányos helyzetük miatt korlátozottabb lehetőségekkel rendelkeznek. Gondolunk itt a fogyatékkal élőkre, akiknek a közösségi ifjúságpolitika igyekszik biztosítani az esélyegyenlőséget oktatási, foglalkoztatási és integráló programok, illetve egészségrehabilitációs kampányok, akciók segítségével. Az unió szintén támogatóan viszonyul a fiatal nemzedékekhez olyan fontos kérdésekben is, mint az európai multikulturális társadalomban való aktív részvétel ösztönzése, a fiatalok demokratikus és európai tudatának erősítése vagy az emberi jogok tiszteletben tartása. De figyelmet fordít olyan programokra is, amelyek az antiszemitizmus, a rasszizmus, az idegengyûlölet megfékezését célozzák, a fiatalok és a gyermekek ellen elkövethető erőszakot visszaszorítják. Tudni kell viszont, hogy a támogatási stratégia mellett az Európai Unióban az ifjúságpolitika nem számít közös politikának. Ez az Európai Füzetek szerint azt jelenti, hogy nincsenek olyan előírások ezen a területen, amelyek a tagállamokra nézve kötelezőek lennének. A szubszidiaritás elvének értelmében minden tagállam saját hatáskörében jár el, és intézkedéseit saját meggyőződése szerint koordinálja. Ettől eltekintve, amint láttuk, az Európai Unió kiemelten foglalkozik az ifjúsággal, mert ott igen magas a fiatalok körében a munkanélküliség. Egy másik ok - vagy súlyos gond -, amiért különös figyelmet szentel az unió a fiataloknak: a társadalmi elöregedés veszélye. Becslések szerint 2020-ra közel kétszer annyi 65 és 90 közötti ember lesz az unióban (21 százalék), mint ahány 15-24 év közötti (11 százalék). Mivel az ifjak lesznek azok, akik e demográfiai változás következményeit viselni fogják, fel kell készíteni őket erre a helyzetre. Elgondolkodtató továbbá az is, hogy a fiatalok egyre kevesebb érdeklődést tanúsítanak a nagypolitika, az integrációs fejlemények és az uniós intézmények mûködése iránt. Ezzel kapcsolatban az ifjúságpolitika egyik fejezete így hangzik: ,,ez arra enged következtetni, hogy a tagállami fiatalok az uniót egy túlságosan távoli, túlságosan idegen világnak tekintik, amelynek folyamataira nem lehetnek befolyással. Az Európai Unió pedig nem ezt a hatást kívánja elérni. Irányító szervezeteinek az a célja, hogy a lehető legszélesebb körben bevonják az állampolgárokat a döntések meghozatalába. A fiatalság pedig éppen azért kiemelt célcsoport, mert ők azok, akik a jövőben kézbe fogják venni az intézményrendszer irányítását.? Főcze Gyula |
