| 2006-08-09: |
| Pénz-piac-vállalkozás: Közösségi prioritások hat hónapra (Sikerakadémia) |
Mint már köztudott, ez év július elsején az Európai Unió elnökségét Finnország vette át. A következő hat hónapban nem éppen rózsás a vezetőség helyzete, ugyanis a huszonötök még mindig nem rendelkeznek alkotmánnyal és egyöntetû határozattal a további bővítési politikáról. Az Oroszországgal lebonyolítandó tárgyalások sem ígérnek átütő sikereket az energiabiztosítás területén. Az elnökség jelenlegi szakértői úgy vélekednek, látványos eredményekre nem nagyon lehet számítani az elkövetkező időszakban, hisz tulajdonképpen csak négy hónap áll a finn vezetés rendelkezésére, két hónap szabadságolásokkal és a téli ünnepekkel telik majd el. Mielőtt azonban a kormányrudat Bécsből Helsinkibe költöztették, Finnország miniszterelnöke, Matti Vahanen derûlátóan nyilatkozott: ,,Nem szûnik meg az a vélemény, miszerint az Európai Unió krízishelyzetben van, de az unió minden alkalommal újjászületik. Jól fel vagyunk készülve. Megpróbálunk konkrétak és pragmatikusak lenni.? Még nem tudhatjuk, hogy Romániát tekintve ez mit tartogat számunkra, de az már bizonyos, hogy az osztrák elnöklés időszakában jó irányba mozdultak dolgaink. Az országjelentések megfelelő minősítéssel, meglehetősen obiektíven ítélték meg az ország felkészültségi fokát, és az Európai Parlamentben sem voltak egymásnak ellentmondó vélemények csatlakozásunk határidejét illetően. Persze, hogy az EU alkotmányának hiánya egyfajta bizonytalanságra ad okot, de a jelek szerint Finnország sürgetni fogja a tárgyalásokat, azt remélve, hogy az év végén tartandó elemző értekezleten konszenzusra jutnak e fontos kérdésben is. A rövid négy hónap alatt mégis lesznek prioritások, amelyek megoldásra várnak. Az első számú, úgy tûnik, továbbra is egy általános probléma, az alkotmány elfogadására irányuló tárgyalások folytatása lesz, beleértve a további bővítési politika kérdéseit is. Az alapgondolat, mely a finn elnöklés szakértőit foglalkoztatja, hogy konszenzusra jussanak a bővítési kritériumok tekintetében, minden csatlakozni akaró államnak ugyanazon elvárásoknak kell megfelelnie, nem adódhat semmilyen kivétel, hisz ebből a szempontból a tagállamoknak egyenlőeknek kell lenniük most és a jövőben is. A második prioritás a versenyképesség fejlesztése az unió és az egyes tagállamok szintjén, valamint a globális verseny keretében elérhető teljesítmény növelése. Miután alapos gazdaságfejlesztési, innovációs, energetikai, minőségi, termelékenységi részletkérdések azonosítási programjait fogják gyakorlatba ültetni, közvetlen kapcsolással kiemelt figyelmet szentelnek a harmadik prioritás követésének, azaz a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének. Tekintettel arra, hogy politikailag és gazdaságilag az EU jelentős szerepet játszik a világbéke, valamint az európai kontinens biztonságának szavatolása terén, az ellenséges övezetekbe, térségekbe civil és katonai erők koncentrálásával igyekszik a krízismenedzsment szabályai és törvényei alapján hatékonyan cselekedni. Az új elnökség különös figyelmet szentel a válságkezelés fejlesztésére is, ennek érdekében akcióterveket dolgoznak ki a gyorsreagálási erők, speciális osztagok operativitásának fokozására. Ez az intézkedés 2007-ben meg fog valósulni. Az Oroszországgal való együttmûködést szélesebb körben kell megvalósítani. Nemcsak energetikai és kereskedelmi partnerségről beszélnek, hanem bővíteni szeretnék a lehetőségek palettáját tapasztalatcserék, egyetemista-csereprogramok és kulturális megnyilvánulások szervezésével is. A negyedik prioritás a jogrendszerhez való akadálymentes hozzáférés minden polgár számára, különös tekintettel a nemzetközi jogrendszerre. Az unió hatékonyabban fel fog lépni a határokon átnyúló bûnözés, az emberkereskedelem, valamint a nemzetközi terrorizmus megfékezése érdekében. Ezért tartják fontosnak az EU finn elnökségének tagjai, hogy a lehető legrövidebb időn belül rögzítsék az összes lehetőséget, a bûnüldöző szervek és a rendőrségek nemzetközi együttmûködési feltételeit. Az ötödik prioritás, melyre szintén nagy hangsúlyt fektetnek: a leghatékonyabb és legátláthatóbb eljárások, módszerek kidolgozása és alkalmazása. Következésképp a közösségi döntéshozatalt nagymértékû átláthatóság fogja jellemezni, minden határozatot nyilvánosan hoznak meg, ez természetesen fokozni fogja a polgárok EU iránti bizalmát, hitelesíti a közösségi intézmények létjogosultságát. Bízhatunk abban, hogy Finnország elnöksége alatt az unióban észlelhető változások történnek, jobbak lesznek a következő időszak szabályozói, minőségi változás következik be az európai törvényhozásban, és érvényesülni fog továbbra is a szubszidiaritás elve. Főcze Gyula |
