| 2006-10-11: |
| Pénz-piac-vállalkozás: Korszerû oktatási modellek az unióban (Sikerakadémia) |
| Közép-Kelet-Európában is egyre nagyobb teret hódít az internetes kommunikáció, ami természetesen nemcsak a képzési programokban, de az üzleti világban is érezteti hatását. Kis- és közepes vállalatok, vállalkozások, transznacionális cégek és nagyvállalatok esetében egyaránt észlelhető a változás. Elsősorban a hagyományos oktatási rendszer erőteljes és folyamatos átalakulását figyelhetjük meg, mely az új információs és kommunikációs technológiák megjelenésének és térhódításának köszönhető. Másodsor-ban a munkaerőpiac állandó fejlődésének lehetünk szem-tanúi, ami nem feltétlenül a termelésben nyilvánul meg, inkább a munkaviszonyok és az új gazdaságfejlesztési szemlélet terén, mely érzékenyen reagál a változásokra, és az élethosszig tartó tanuláson, képzésen alapszik. Január elsején egy olyan közösség teljes jogú tagja leszünk, melyben ezek az oktatási célkitûzések nagy körültekintéssel kidolgozott programok és modellek alkalmazásával már hosszú ideje hatékonyan mûködnek. Az egyik ilyen modell a váltakozó, alternatív oktatás azon változata, mely a vállalati gyakornokoskodás bevezetését tartja fontosnak a szakmai képzéstől az egyetemi oktatás különböző szintjeiig, és a végzettek oklevelei az Európai Unió összes államában érvényesek. E képzési modell a fiatalok független személyiségének fejlesztésére és kritikai érzékének kialakítására fókuszál, hogy a való világ és a különböző munkaerőpiacok nehézségeivel könnyebben felvehessék a harcot, boldogulási elképzeléseik valóra váltásában rövid távon is hatékonyan érvényesülhessenek. Ez pozitív hatású az üzleti világ szereplőire, a vállalatok és a társadalom gazdasági fejlődésére, felemelkedésére és megerősödésére. Fontos tehát a munkavégzés és a képzés minősége közötti összhang, ami az elméleti ismeretek megszerzésével párhuzamosan a vállalati gyakornokság következtében teljesül ki úgy, hogy állandó jelleggel együttmûködnek a hallgatók, képzési központok és a vállalatok. Egy másik modell, amely az utóbbi időben egyre nagyobb teret hódít, az interneten keresztüli oktatás, vagy e-learning. Ide tartozik a média eszközeivel történő oktatás, mint amilyen például a CD ROM, wireless, mobil, intranet és az internet. Nyugati szakértők négy pontban látnak különbséget a hagyományos oktatás és az e-learning között. Az első az információszerzés, mely a hallgató közvetlen hatáskörébe kerül, közvetítő nem létezik, vagy ha van is, tanácsadó szerepkörben tevékenykedik. A második különbség az információ ismeretté való átalakítása. Érdekes és változatos világ tárul a hallgató elé, hisz gyakorlatilag végtelen sok információforrás birtokába jut, melyből szelektálóképességének megfelelően, tanári beavatkozás nélkül válogat, rendszerez, értékel, és felhasznál számára fontos információkat. Így válik az információ tudássá történő átalakítása nyílt és aktív folyamattá, mely nagymértékben hozzájárul az egyéni döntéshozatal magas fokú fejlesztéséhez. A harmadik jelentős különbség abban nyilvánul meg, hogy gyakorlatilag megszûnik a felülvigyázó közvetítés. A hallgató bármikor felállhat a számítógép mellől anélkül, hogy különböző etikai vagy fegyelmi normák, megszorítások előírásaitól kellene tartania, vagy az oktatást zavarná. A negyedik különbség a hagyományos és modern oktatási modellek között a kiértékelés, érvényesítés. Ilyen szempontból a két oktatási forma között minimális a különbség. Az EU e-learning programja legfontosabb célkitûzései között szerepel a kulturális és nevelési entitások, valamint az üzleti világ szereplőinek mozgósítása a tudásalapú és információs európai társadalom létrehozása és kiteljesedése érdekében. Négy irányvonalat határoztak meg, melyek röviden a következők: a digitális ismeretek terjesztése, az európai virtuális campus fejlesztése, az e-Twining, a tanárok trainingjének kiszélesítése és az európai államok pozitív példáinak népszerûsítése. Főcze Gyula |
