| 2006-11-01: |
| Pénz-piac-vállalkozás: Versenyképesség csatlakozás elott (Sikerakadémia) |
Az Európai Unióhoz való csatlakozás és az azt követo felzárkózási idoszak nem lehet megfeleloen sikeres, amennyiben kis- és közepes vállalkozásaink, termelo és szolgáltató vállalataink a csatlakozás elott nem tesznek fokozott erofeszítéseket versenyképességük javítása érdekében. Tekintettel arra, hogy nemzetgazdaságunk hajtómotorjai, a kis- és közepes vállalatok egyre nagyobb szerephez jutnak a hazai munkaeropiac fejlodésében, a foglalkoztatás magasabb minoségi kritériumok szerinti megszervezésében, de a nemzeti össztermék megvalósításában is jelentosek, a csatlakozás elotti idoben cselekedniük kell új munkahelyek létrehozása és a nemzetközi kereskedelembe való bekepcsolódás fo célkituzéseinek megvalósítását illetoen. Az egyik nagyon fontos feladat, az energiaforrásokkal és az energiával való ésszeru gazdálkodás néhány ugyancsak fontos részfeladat végrehajtását teszi szükségessé, ha versenyképességünk javítását minden érdekelt fél ,,szívügyének? tekinti. Lássunk néhányat közülük: a piacra való bejutás feltételeinek biztosítása; a termelési tevékenységeket ösztönzo beruházások támogatása; az üzleti szféra infrastruktúrájának fejlesztése; a tudományos kutatás és az innováció fejlesztése mind egyetemi központokban, mind kutatóintézetekben. A versenyképesség javítása szempontjából igencsak jelentos feladat hárul az inkubátorokra és a kereskedelmi központokra. Egy másik, hasonlóan érdekes és hatékony intézkedéscsomag a tudáson és információn alapuló gazdaság fejlesztése, valamint az energetikai hatékonyság fokozása lenne, melynek hangsúlyozottan az energetikai ágazat környezetünkre gyakorolt negatív hatásainak a mérséklésére, kiköszöbölésére kell összpontosítania. Nem kevésbé lényeges továbbá a hulladék anyagokkal való gazdálkodás, a technikai felügyelet, asszisztencia biztosítása, a vállalkozások nemzetközi piacokra való behatolásának elosegítése (különbözo pénzalapok létrehozásával is), a termelés és a külkereskedelmi tevékenység aktiválása, megfelelo üzleti környezet kialakítása a szükséges pénzügyi háttérrel együtt, a turisztikai szolgáltatások versenyképességének fejlesztése és végül, de nem utolsósorban az információs technológia használatának ösztönzése, támogatása. Mindezt milyen pénzbol? - kérdezhetné persze jogosan az olvasó. Nos, az Európai Unió Bizottsága 2001/70-es szabályzata alapján, mely kis- és közepes vállalatokról szóló fejezetében eloírja az állami támogatások módozatait. Európa tapasztalt szakértoi határozottan állást foglalnak a közösség számára értéket jelento vállalatok, vállalkozások finanszírozása mellett, ugyanis a makrorégió szociális és gazdasági biztonságát garantáló entitásoknak tekintik a kis- és közepes vállalatokat, melyek hiányában kilátástalan lenne a gazdasági és társadalmi élet, mindannyiunk sorsa, Európa jövoje. A lehetséges állami támogatások formái: beruházások támogatása; tanácsadási szolgáltatások létrehozása; nemzetközi vásárokon és kiállításokon való részvétel, kutatás és fejlesztés támogatása; életképességi és hatástanulmányok elkészítése; különbözo szabadalmak megszerzése költségeinek a fedezése. Mint tudjuk, a KKV-k azok a vállalatok, amelyek 250 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztatnak, és éves forgalmuk nem haladja meg az 50 millió eurót. A kisvállalat 50 személynél kevesebbel tevékenykedik, és az egy évre eso forgalma nem haladja meg a 10 millió eurót. A mikrovállalat tíz alkalmazottnál kevesebbel rendelkezik, és évi forgalma vagy mérlegének eredménye nem nagyobb, mint 2 millió euró. Ebbol az osztályozásból világosan látható, melyek azok a vállalatok, amelyek állami támogatásban részesülnek. Megjegyzendo, hogy az állami vállalatok általában nem tekintendok kis- és közepes vállalatoknak, így nem is részesülhetnek támogatásban. Focze Gyula |
