| 2006-12-13: |
| Pénz-piac-vállalkozás: Kiegészíto intézkedések, védzáradékok (Sikerakadémia) |
A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóntézetének munkatársai 1973 óta a világgazdaság színterein végbemeno folyamatok tudományos elemzésével, globális és regionális következményeinek feltárásával foglalkoznak. A VKI (Vélemények, Kommentárok, Információk) októberben megjelent 137. számában Novák Tamás Huszonhét tagúra bovül az Európai Unió... címu kommentárjában Bulgária és Románia csatlakozásával foglalkozik. Kifejti: bár 2006 szeptemberében az Európai Bizottság igent mondott mindkét állam csatlakozását illetoen, erre vonatkozó jelentésében az is szerepel, hogy néhány fontos kérdésben megoldásra váró komoly problémákat lát. A 2004-es bovítéskor alkalmazott kiegészíto védzáradékok továbbra is érvényben maradnak. Az egyik legfontosabb a gazdasági, a másik a közösség belso piacát érinto védzáradék, mely akkor lép életbe, ha Románia nem képes valamelyik szabályozást végrehajtani, ami veszélyezteti az európai belso piac muködését. És végül a harmadik: a belügyi és az igazságszolgáltatási védzáradék. Ezek a csatlakozást követoen három évig érvényesek, de szükség esetén hosszabbításra is van lehetoség. A kiegészíto intézkedések szintén 2007 után három évig maradnak érvényben. Tulajdonképpen az élelmiszer-biztonságot célozzák, és amennyiben a román termékek nem felelnek meg az EU eloírásainak, külföldi értékesítésük tilalmát okozhatják. A kiegészíto intézkedésekhez tartozik még a munkaero szabad áramlása, a termoföldvásárlás stb., olyan területek, melyeknek speciális kezelésében az érdekelt felek a csatlakozási tárgyalásokon állapodtak meg. Az EU-alapok korrekciója azt jelenti, hogy a különbözo pénzalapok nem szabályos felhasználása esetén késhetnek a kifizetések, csökkenhet az összeg, de akár a felhasznált pénz visszafizetését is követelhetik. A korrekció bevezetése akkor válik szükségessé, ha Románia 2007-ben sem halad a megfelelo ütemben az agrárpénzek menedzselését biztosító intézmények létrehozása és muködtetése terén. Ami pedig az igazságszolgáltatás reformját, a korrupció elleni harc folytatását és a szervezett bunözést illeti, évente kétszer kell majd jelentést tennünk. Ha nem teszünk eleget a követelményeknek, akkor az Európai Bizottság alkalmazni fogja a szerzodésben rögzített védzáradékokat. Az MTA munkatársa Bulgáriára és Romániára vonatkozó elemzésében a következo adatokra hívja fel a figyelmet: a csatlakozást követoen a két ország számos olyan problémával kerül majd szembe, amely komplex szerkezetátalakítási stratégiákat kényszerít ki, de a gazdasági fejlodés irányait rövid távon nem fogja jelentosen befolyásolni. Bár a többi tagállamtól jóval elmaradottabbak, legalábbis a GDP (hazai össztermék) alapján, mégis úgy tunik, az elkövetkezo két-három évben a konjunktúra kedvezoen alakul, és minden lehetoség adott ahhoz, hogy az elért gazdasági eredmények a jövoben is fenntarthatóak maradjanak. A valósághoz tartozik az is, hogy bizonyos egyensúlyi mutatók, mint például a folyó fizetési mérleg, egyre kedvezotlenebbül alkulnak majd. Az elemzés arra is rámutat, hogy az eltelt tíz év statisztikai adatai alapján a két ország semmivel sem került közelebb az unió átlagos fejlettségi színvonalához. Ez kétségkívül jelzés értéku arra vonatkozóan, hogy nagyon hosszú idonek kell eltelnie, míg Bulgária és Románia a csatlakozás után eléri a fejlettebb tagállamok életszínvonalát. Focze Gyula |
