| 2003-11-26: |
| Pénz-piac-vállalkozás: A gazdagodás feltétele: eszközvásárlás (Sikerakadémia) |
A világon több millió ember álmodik a mesés gazdagságról, de a nyugati elemzők által közzétett statisztikai adatok szerint földünk lakosságának mindössze három százaléka rendelkezik a forgalomban lévő pénz háromnegyed részével. Nagyon sokan egy életen át a fájdalmas pénztelenség gondjaival küszködnek, mert nem tudnak különbséget tenni eszközök és források között. A fejlett országok dollármilliomosai azért lettek dúsgazdagok, mert állandóan eszközöket vásároltak. A középosztálybeliek és a szegény emberek ezzel ellentétben folyton a források után nyúlnak, és tévesen azt hiszik róluk, hogy eszközök. Nagyon leegyszerûsítve, a japán származású amerikai szaktanácsadók úgy fogalmaznak: ,,Az eszköz olyasmi, ami pénzt rak a zsebembe, a forrás olyasmi, ami pénzt vesz ki a zsebemből.? Minden múltbéli és jelenlegi anyagi gondunk a pénzkezelési tudatlanságra vezethető vissza. Ha megnézzük, hogyan alakul közösségünk, családjaink helyzete, meglepődve fogjuk tapasztalni, hogy 80 százalékuk keményen gürcöl ahhoz, hogy egyről a kettőre juthasson. Ez persze nem azért alakult így, mert állandóan keveset keresnek, hanem mert egész életükben forrásokat vásárolnak és nem eszközöket. Például egy szegény ember, miután megkapja a fizetését, azonnal a kiadásokra összpontosít. Az első és egyben a legfontosabb költség, amit akar, nem akar, fizet, az adó, mert már a fizetési lajstromon levonják tőle. Aztán élelmet vásárol, kifizeti a lakbért, ruházatra költ, és ha még marad valamicske készpénze, jöhet némi szórakozás, és esetleg a közlekedési költségek is beleférnek. Eszközökre már nem marad pénze. A középosztálybelieknél is alig észlelhető a szemléletváltás. Jó állásokkal rendelkeznek, jól keresnek, pluszbevételeik is vannak, de mi haszna, ha eszközök helyett forrásokra költik pénzüket? Esetükben is fő helyen szerepelnek az adók, aztán következnek a jelzálogtartozások, rezsi, élelem, ruházkodás, szórakozás, és az eszközvásárlást megkerülve olyan forrásokra költenek, mint a hitelkártyák, fogyasztói hitelek, jelzálogtartozás stb. A gazdagok Sharon L Lechter és Robert T. amerikai szakírók szerint egészen másként bánnak a pénzzel. Bevételeikből azonnal eszközök vásárlására költenek. Bevételeik jogdíjakból, bérbeadásból, kamatokból, osztalékokból stb. származnak. Ezek olyan szinten mozognak, hogy a gazdag ember meg sem érzi szokványos kiadásait, és mindig készpénzfölösleggel rendelkezik, melyet nagyon okosan részvényekbe, kötvényekbe, adóslevelekbe, ingatlanokba stb. fektet be. Ezek mind olyan eszközök, amelyek további gyarapodást, gazdagodást eredményeznek. A szakírók ezzel kapcsolatban a következőképpen vélekednek: ,,Mivel a diákok pénzügyi ismeretek nélkül jönnek ki az iskolából, több millióra rúg azoknak a tanult embereknek a száma, akik sikeresek ugyan a szakmájukban, de előbb-utóbb anyagi gondokkal küszködnek. Egyre keményebben dolgoznak, mégsem jutnak egyről a kettőre. Képzésükből nem a pénz megszerzésének módjára, hanem az elköltésére irányuló ismeretek hiányoznak - hogy mit kezdjenek a megkeresett pénzzel.? Főcze Gyula |
