Felesleges a költségvetés minden tételét elemezni. Ha bárkit megkérdeznek, hogy mi számít fontosnak az életében, elsőként rávágja: csak egészség legyen, a többit megvesszük. Már ha az arra elköltött pénz után marad még valami a zsebben. Románia minden polgárára 388 eurót költ az állam, ami az egészségeseknek soknak tűnhet. Szomszédaink hozzánk képest gazolnak. Bulgária 504-et, Magyarország 757-et, a távolabbi Lengyelország 684 eurót pocsékol el, hogy a nyugatibb országokról ne is beszéljünk. Örvendetes, hogy idén az egészségügy nálunk 7 milliárd lejjel kap többet, mint tavaly. Új kórházak épülnek, minden megyei kórházban lesz komputertomográf, nem kell Marosvásárhelyre cocókáznia a székelyföldi betegnek. 700 millióval többet szánnak ingyenes és térítéses gyógyszerekre, gyerekek védőoltásának költségeire, így nem kell pénzért ingyen gyógyszert venni. Az egészségügyi rendszerben dolgozók tizenöt százalékos fizetésemelésére is jut pénz, így mindenki sugározni fog a boldogságtól, és nem kell más városba járni sugárkezelésre. 
Nem fogunk olcsó, lejárt szavatosságú gyógyszereket fogyasztani, mert azokat máris kivonják forgalomból. Egy jó gyógyszer köztudottan nagy, piros, drága és lehetőleg nehezen beszerezhető. Ezekre hajtunk majd a jövőben. A betegek élelmiszer-ellátására viszont nem lát elő pluszpénzt a költségvetés. Minek is, mikor túl sok a túlsúlyos ember. A családok jövedelmük felét (már akiknek van ilyen) élelmiszerre költik. Aztán a lakmározások következtében elhíznak, és bekerülnek a kórházba. Ezek után sokan még azt merik mondani, hogy nem foglalkozunk betegségmegelőzéssel! Mikor kórházba megy a beteg, ott fogyókúráztatni kezdik, amivel sok krónikus betegség megelőzhető. Ez is a prevenció egyik formája. A kórházak napi 200(!?) lejt költenek egy betegre. Ebből ágyat, gyógyszert kell adni nekik, esetleg még meg is kell műteni. Élelemre fejenként nem marad, csak 13 lej a felnőtteknek és 14,5 lej a gyermekeknek. Amúgy is sokan kényeskednek, és nem eszik meg a kórházi kosztot, ami így kárba vész, mert mindenféle otthonról hozott étellel traktálják a betegeket. (Mellesleg még némi fertőzést is bevisznek a kórházakba, ami nem nagy baj, mert azokat csakis ott lehet szakszerűen kezelni). A megmaradt kórházi koszt újrahasznosítása végett kötelezni kellene minden ispotályt, hogy létesítsen mellékgazdaságot, és így a maradékot megehetnék a disznók. Bár lehet, ez nem jó megoldás, mert akkor a disznókat levágnák, így az élelmezés feljavulna.
A rabok kosztja viszont javulni fog. Napi élelmiszer-fejadagjuk már most is kétszerese a kórházban tartózkodókénak, azaz harminc lej. Ünnepnapokon még 10 lej bónuszt is kapnak, hiszen nekik is joguk van a nemzeti ünnepekhez.
Az idei költségvetés különben a fogva tartás körülményeinek javítására szép summákat ír elő.  Mikor megszavazták, a honatyák arra gondolhattak, hogy ha már nem ment át a 13-as sürgősségi kormányrendelet a büntető törvénykönyv módosításáról, és sokak szabadsága veszélybe kerülhet, hadd javítsák legalább a majdani börtönbéli viszonyokat. Sőt, az élelmiszer-fejadag értéke is ötven százalékkal emelkedik. A fogva tartási körülmények, a zsúfoltság miatt minduntalan figyelmeztetik és büntetik Romániát. Ezt orvosolandó, a kórházakat át lehetne alakítani büntetés-végrehajtási intézményekké. Ez utóbbiakban nincsenek olyan nagy szobák, ahol 10–20 rabot is fogva tarthatnak.  Egy kétágyas szobában legfennebb négy, egy négyágyasban nyolc rabot tudnának elszállásolni, akár most a betegeket, úgy, hogy egy ágyban ketten is meghúzzák magukat. Aztán, ha a raboknak kórházi kaját adnak, végleg elmegy a kedvük újabb bűncselekmény elkövetésétől, így alaposan visszaesne a visszaesők száma.