A romániai német kisebbséghez képest alacsonyabb, a roma közösséghez viszonyítva viszont magasabb elfogadottsági mutatóval rendelkezik a magyarság a román többség részéről – legalábbis ez derült ki a kisebbségekhez való viszonyulás kérdéseit vizsgáló, január 31. és február 2. között az IRES közvélemény-kutató társaság által készített reprezentatív felmérésből.
A felmérésből az derült ki, hogy a megkérdezettektől eltérő szexuális orientációjú személyekkel, továbbá a romákkal szembeni elutasítás a leghangsúlyosabb. A magyaroknál jobb a megítélése a németeknek, a testi fogyatékkal élőknek, az időseknek, a fiataloknak, valamint a megkérdezettől eltérő vallásúaknak. A válaszokból kiderül, hogy adott esetben a megkérdezettek 44 százaléka választana magyar polgármestert, 37 százaléka magyar államfőt, és 47 százaléka magyar parlamenti képviselőt. Ugyanakkor 47 százalék elfogadná, hogy magyar családtagja, 72 százalék, hogy magyar szomszédja, 71 százalék, hogy magyar munkatársa, 68 százalék, hogy magyar barátja, 62 százalék pedig, hogy magyar főnöke legyen. Valamennyi kérdésben a német kisebbséghez tartozókkal szemben kisebb, a romákkal szemben pedig nagyobb távolságtartást mért az IRES.
A 3,1 százalékos hibahatárral számoló felmérés szerint a romániaiak toleránsnak, közlékenynek, nyitottnak, az új dolgok befogadására hajlamosnak tekintik magukat a csoportjukon kívüli más személyekkel való összehasonlításban. A megkérdezettek negyven százaléka azonban azt válaszolta, hogy nem volt kisebbségi élethelyzetben. Ezt az élethelyzetet 35 százalék élte meg többször, húsz százalék kevés alkalommal, négy százalék pedig csak egyszer. A megkérdezettek 30 százaléka ugyanakkor azt állította, hogy bizonyos szempontból kisebbséginek érzi magát a társadalomban.
A kutatás próbálta mérni, hogy mi történik, ha egy kisebbségi csoport érvényesíti az akaratát azzal a többséggel szemben, amelyhez a megkérdezett is tartozik. A megkérdezettek 48 százaléka azt válaszolta, hogy a többség javára próbálja változtatni a helyzetet, 42 százalék viszont kijelentette: elfogadja a helyzetet, és alkalmazkodik hozzá. A megkérdezettek elsöprő többsége úgy vélte, hogy több mint tíz százalékot kell kitegyen egy kisebbség ahhoz, hogy döntően tudja befolyásolni a történéseket.
A válaszadók 15 százaléka szerint Romániában a más etnikumúak kedvezményezettek, 57 százalékuk viszont a román nemzetiségűek kedvezményes helyzetét tartotta igaznak.
