Véget ér a farsangi időszak, holnap húshagyókedd, majd hamvazószerda, kezdődik a húsvét előtti nagyböjt. Hogy mi is a böjt? Tartózkodás evéstől, ivástól vagy valamilyen tevékenységtől. A vallási okokból tartott böjtöt minden vallás ismeri. A nagy vallásalapítók hangsúlyozták fontosságát, mert fogékonyabbá tesz, általa a lélek és a test megtisztul. A Biblia tanítása szerint a böjt erőteljesebbé teszi az imádságot. Ismerünk ezenkívül politikai (éhségsztrájk), terápiás (diéta) és spirituális (az ókori görög filozófusok például a szellem megtisztulását várták el a koplalástól) böjtöt is. Most itt nem térünk ki részletesebben a böjt vallási hátterére, hiszen nem e rovat tárgya, csak annyira érintjük, amennyire a téma megkívánja.
Ma a különböző vallási felekezetek változó szigorral tartják a böjtöt, leginkább részleges böjtöt tartanak az emberek. A negyvennapos böjt a 4. században vált általánossá és a 7. századra alakult ki a szerdai kezdőnap. A 11. századig nagyon szigorúan böjtöltek, mára az egyház enyhített a szabályokon. A római katolikusoknál a húsvét előtti negyvennapos nagyböjt első (hamvazószerda) és utolsó (nagypéntek) napján a 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól, a böjti időszak többi péntekén is a 14 éven felüliek tartózkodnak a hús fogyasztásától. Fontos tudni, hogy a böjt nem fogyókúra, hiszen célja nem a testsúly csökkentése, hanem az önmegtartóztatás. A húsvétvasárnapig, Jézus feltámadásának ünnepéig tartó böjt a néphagyományban az ünnepvárás testi-lelki tisztálkodásának része. Fontos, hogy mindenki ezt az időszakot a lelke munkálására használja. Másik, feltehetően ősibb magyarázat szerint a tavaszi böjtölés az egészségmegőrzéssel függ össze. A mérgek eltávolításával megújulást, felfrissülést idéz elő testi, lelki, szellemi szinten egyaránt. A télen felhalmozott salakanyagoktól a szervezet a természet megújulásával párhuzamosan tud a legkönnyebben megszabadulni. Nem véletlen, hogy a világ ősi kultúrái is tavaszra időzítették a hosszabb böjti időszakokat.
A böjti népszokások is változatosak. Voltak vidékek, ahol az asszonyok a böjt kezdete előtt pogácsát sütöttek, lesütötték a szalonnát, elmosogatták a zsíros edényeket, amelyeket elraktak, és legközelebb csak húsvétkor vettek elő. A népi konyhaművészetben jellegzetes böjti ételnek számított a cibereleves, tejleves, bableves, hajalt kukorica, aszalt gyümölcsök, friss zöldekből (csalán, szentgyörgysaláta – salátaboglárka –, spenót stb.) készült levesek, főzelékek. Hogy a főúri családokban is betartották a böjtöt, arra tanúságként szolgálhat Bornemissza Anna szakácskönyve 1680-ból (Kriterion Könyvkiadó, 1983). A Következik egy világos és értelmes tanétás: miképpen és micsodás étkeket kell készíteni mind császári, királyi, fejedelmi, grófi, nemes, polgári és parasztok vendégségekben, kinek-kinek rendi szerint nemcsak húsból, hanem egyébaránt böjtnapokon is mint kelljen készíteni című fejezetéből megtudhatjuk, hogy ha a császár jött vendégségbe, böjti napokon többek között csukalevest, sajtlevet, tyúkhasznot réá (tojásos sajtlevest), tyúkhaszont (tojás) rántva vagy hígan, különféle halakat sülve, főve, de például kolbásznak is elkészítve (csukábúl csinált kolbász), zöldbékát rántva, rákot, osztrigát (austrigát), tyúkhasznos káposztát (tojásos káposztát), cikóriagyökér salátát, mindenféle füvek és jószagú virágokbúl való salátát szolgáltak fel. Természetesen e felsorolás csak töredéke a könyvben szereplő étlapnak.
Nemzetközi palacsintanap
A palacsintanapot a keresztény egyházban a húsvét előtti nagyböjt elején, húshagyókedd napján tartják, amely a farsangi időszak lezárását is jelenti. Ezen a napon a maradék lisztből, tojásból, cukorból és vajból palacsintát sütöttek, megelőzve a kísértést a böjt alatt. A világ számos országában tartják ezt az ünnepet, Angliában a hagyománynak megfelelően versenyeket is rendeznek ezen a napon. A versenyben 380 métert kell megtenni a palacsintasütővel, benne a palacsintával, amit háromszor kell megforgatni a táv alatt. A győztes jogot formálhat egy csókra a Palacsinta Harangozótól, és jár neki egy imakönyv is. A hagyomány története ahhoz az asszonysághoz fűződik, aki egy angliai Olney nevű faluban 1444-ben megfeledkezett az istentisztelet idejéről. Majd mikor felocsúdott a harangszóra, a palacsintasütővel a kezében igyekezett a templomba. (G-Portál)
Falánkcsütörtök
A falánkcsütörtök (máshol torkos) még a farsangi időszakhoz kötődő nap, amikor hagyományosan a nagyböjt kezdete, hamvazószerda utáni napon összegyűltek a mulatozók, és elfogyasztották a farsangi mulatságokon megmaradt zsíros étkeket. Magyarországon a vendéglátóipar által felelevenített szokás néhány éve Székelyföldön is meghonosult, kinőtte magát – ahogyan Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátóipari Egységek Szövetsége (SVESZ) vezetője fogalmazott. A rendezvény célja a néphagyomány felelevenítése mellett az éttermi kultúra terjesztése, a gasztronómia népszerűsítése. A tavaly is nagy zsongás volt a rendezvényhez csatlakozó vendéglőkben, baráti és munkahelyi társaságok, családok népesítették be a termeket, kóstolgatták a kínálatot. Idén lapzártáig Sepsiszentgyörgyön a Ganésa, a Korzó, a Kolcza vendéglő és a Best Western Hotel Park étterme csatlakozott a kezdeményezéshez (a végleges lista mára volt várható). Falánkcsütörtökön ezekben az éttermekben kedvezményes árakkal, bő ételkínálattal várják a vendégeket. A Best Western Hotel Park éttermében például a vendég az étlapról választott étkeket fél áron kapja, aki pedig a svédasztal mellett dönt, 29 lejért annyit és azt ehet a kínálatból, amennyit akar. Fontos tudni, hogy a kedvezmények csak ételekre vonatkoznak, italokra nem. A Park vendéglő az idén élő zenét is kínál, a vendégek diszkrét elektromoszongora-kísérettel kóstolgathatják a felhozatalt.
Böjtös receptek
Cibereleves
Bár a gyermekkoromban gyakran fogyasztott fokhagymás cibere receptjét nem jegyeztem meg, ízére még jól emlékszem. Édesanyám púpos tojással (nyers, reszelt pityókával, felvert tojásból készített, piros paprikával ízesített, érclábosban megsütött étel) tálalta. De találtam egy receptet az interneten, ami nem ugyanaz (mi tojásos-ecetes eresztékkel készítettük, nem tejjel-tejföllel), de hasonlít.
Hozzávalók: 4–5 gerezd fokhagyma, 1 dl tejföl, 1 dl tej, fél citrom, liszt.
Elkészítése: felforralunk 1,5 liter vizet, beletesszük a zúzott fokhagymát, majd egy evőkanál liszttel elkevert tejjel és tejföllel behabarjuk. Citromlével savanykásra ízesítjük, majd gyenge tűzön átmelegítjük. Pirított kenyérkockákkal lehet tálalni. (NL Café)
Dióleves
Hozzávalók: 30 dkg dióbél, 1 csipet só, 10 dkg barna cukor, 1 ek. méz, 5 ek. tejszín, 4 ek. étkezési keményítő.
Elkészítése: a diót forró vízbe dobjuk, lehúzzuk a héját, majd finomra daráljuk. Edényben kb. 1 l vizet, a sót, diót, mézet lassan felmelegítünk, majd forrás után 15 percig főzzük. A keményítőt és a cukrot 2 pohár vízzel összekeverjük és a leveshez adjuk. Addig kevergetjük, míg újra felforr. (Receptindex)
