Merjünk kicsik lenni

2017. február 27., hétfő, Máról holnapra
Farcádi Botond

A 2024-es budapesti olimpiai pályázat ügyében az ellenzéki pártok pár hét alatt ízelítőt adtak abból, mi várna Magyarországra, a nemzetre, ha ők lennének hatalmon: vállalt ígéreteik, adott szavuk megszegése, a pártérdek mindenek fölé helyezése, vízió és jövőkép teljes hiánya, a társadalom megosztása, a merjünk kicsik lenni elv gyakorlatba ültetése, uralkodóvá tétele.


Köztudott: nyári olimpiai játékok rendezésére pályázni csakis akkor lehet, ha a politikai erők mindenike támogatja az ötletet – nem- csak azért, mert az elbírálók arra is figyelnek, mekkora a javaslat társadalmi elfogadottsága, hanem azért is, mert hosszú távú programról van szó, és egyáltalán nem biztos, hogy a világtorna megrendezésének időpontjában ugyanazok vannak hatalmon, akik a kezdeményezést elindították. Sokáig úgy tűnt, ezzel nem is lesz gond, a kezdeményezést megszavazták az ellenzéki erők is, és elégedetten nyugtázhattuk: a fontos célok, a nagy álmok nem válnak pártpolitikai csatározások martalékává, még Magyarországon sem. Telt-múlt az idő, és ahogy növekedtek a pályázat esélyei – már csak három világváros maradt versenyben: Los Angeles, Párizs és Budapest –, úgy csökkent az ellenzéki alakulatok elszántsága, míglen aztán többük fittyet hányt adott szavára, és nyíltan csatlakozott ahhoz az aláírásgyűjtéshez, amelyet egy civil bőrbe bújtatott szervezet kezdeményezett, és amelynek meghirdetett célja az volt, hogy az ügyben írjanak ki népszavazást. Mely amúgy valóban demokratikus véleménynyilvánítási eszköz, de amelyet ebben a pillanatban kezdeményezni kicsit ahhoz hasonló helyzethez vezet, mintha az atlétikai versenyen az utolsó száz méteren megtorpanna a versenyző, és azon kezdene el dilemmázni, egyáltalán vegyen-e részt a megmérettetésen, ahelyett, hogy minden erejét megfeszítve összpontosítana a célba jutásra. Mindenki számára teljesen nyilvánvaló volt, hogy a referendum kezdeményezése az elbírálás végső szakaszában gyakorlatilag a pályázat esélyeinek lenullázásával egyenlő – hiába, ez sem volt túl drága ár ahhoz, hogy egy deklaráltan politikai pályára készülő álcivil szervezet országos ismertségre tegyen szert és berobbanjon a politikai életbe. Hogy e bemutatkozás mire lesz elegendő, majd elválik, annyit azonban tapasztalatból is tudunk: a rombolás aligha jelent vonzó jövőképet bárki számára is.
És talán nem is az olimpiai álom szertefoszlása a legszomorúbb a történetben, hanem a keserű következtetés, hogy a jelenlegi magyarországi ellenzéknek semmi sem szent, és mindenre hajlandóak csak azért, hogy borsot törhessenek a kormánypártok orra alá. Az a felismerés, hogy a rövid távú pártpolitikai érdekek felülírnak nemes célokat, nemzeti ügyeket. A legfájóbb pedig alighanem az, hogy sikerült győzelemre vinniük a merjünk kicsik lenni elvet.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1239
szavazógép
2017-02-27: Közélet - Fekete Réka:

Elűzték a telet és a bennük rejlő félelmeket (Csángó nagytalálkozó Bákóban)

„Sügüdeje régebben, nagyapáim, nagymámáim mesélték nekünk, hogy mikor jöttek a húshajat napok, akkor innapoltak a családok, ettek, ittak, vigadtak, mulattak. De azt mondták, akkor az utolján este nem szabad kimenni a mezőre, mert jő a verekedés, a háború. Jön a Csontkirály és Babkirály ” – Dobos Rózsa külsőrekecsini hagyományőrző asszony mesével indította a farsang lezárását, a tél elűzését jelképező Csontkirály és Babkirály elnevezésű szombati rendezvény kulturális programját. Az esemény jelentősége, hogy Bákóban még soha nem tartottak ilyen nagyméretű csángótalálkozót. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) szervezésében, a Bethlen Gábor Alap támogatásával rendezett farsangzáró több mint ötszáz résztvevője huszonnégy csángó faluból érkezett, bemutatkoztak a hagyományőrző csoportok, a közös vacsora után pedig a táncházban folytatódott az ismerkedés és a felszabadult mulatság.
2017-02-27: Közélet - Iochom István:

Ínyencségek versenye Bálványosfürdőn (XII. Nemzetközi Disznótoros Fesztivál)

Helyszűke miatt idén „csak” tizenkilenc hazai és magyarországi csapat vett részt a hétvégén tizenkettedik alkalommal megszervezett Bálványosfürdői Nemzetközi Disznótoros Fesztiválon. A gasztronómiai esemény a Kovászna Megye Tanácsa által Háromszéken meghirdetett turizmus évének szerves részét képezte. Az idei rendezvényen Gabriel Zamfir, az Országos Falusi Turizmus Szövetség elnöke is jelen volt.