Gazdatalálkozó GidófalvánKevés a konkrétum a támogatások tekintetében

2017. február 28., kedd, Gazdakör

A többéves hagyományhoz híven idén is találkozóra hívták a Gidófalva községben dolgozó mezőgazdászokat. Az eseményre az Erdős Gábor Művelődési Házban került sor több mint száz gazda, önkormányzati képviselők, politikusok, agráradminisztrációs szakemberek részvételével.
 

 

Az eseményt a gidófalvi községháza és a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete szervezte. Berde József polgármester megnyitóbeszédében elmondta: ez az egyedüli nap, amikor a gazdák leülhetnek, megbeszélhetik ügyes-bajos dolgaikat, megoszthatják tapasztalataikat. A zavaros helyzetben a kilátások egyre nehezebbek, a felmerülő kérdésekre kellene törvény szerinti válaszokat kapni – körvonalazta a találkozó célját.
Ötvös Mózes, a megyei egyesület elnöke újból az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. „Feladatunk, hogy a problémákat megoldjuk, de ez csak komoly összefogással lehetséges, csak így tudjuk magunkat fenntartani” – fogalmazott. Megjegyezte: az államvezetés nem sokat beszél a mezőgazdaságról, nem úgy látszik, mintha tenni akarnának ezért az ágazatért.
György Ervin, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) aligazgatója örvendetesnek nevezte, hogy napi gondjaik mellett ennyi érdeklődő gazda jelent meg a találkozón. Jó és rossz hírekkel is szolgált a jelenlévőknek. A 2016-os év jónak nevezhető, ha késve is, de sok pénz érkezett támogatások formájában a megyébe. Rossz hír viszont, hogy idénre nézve kevés a konkrétum, holott kezdődik a támogatási igénylések letevésének kampánya. A kéréseket március elseje és április 15. között fogadják. Mindenki a meghívójában jelzett időpontban jelentkezzen a kérésével, ha nem, a késve érkezők megvonásokra számíthatnak – hangsúlyozta. A szükséges dokumentáció nem változott, annyi a módosulás, hogy ha egy parcella nincs pontosan berajzolva, egy tömbön belül megengedett az áthelyezése. Ennek viszont hátulütője is van, ha a parcellák egymásra tevődnek, egy hónap áll a gazdák rendelkezésére, hogy megegyezéssel helyre tegyék a dolgokat, ha nem, bírósági eljárás indul, és ha ez év végéig nem zárul le, mindkét gazda elveszti a támogatást – figyelmeztetett.
Jó tanácsként említette, hogy a birtoklevélben állandó gyepként szereplő területek semmiféle körülmény között nem szánthatók fel, csak különleges esetekben. Ugyanakkor a szabványos trágyalerakók meglétének kötelezettségére is figyelmeztetett: a támogatási összegekből meg kell építeni ezeket. Ha egy egyesületen, közbirtokosságon belül csak egy tagnál is a trágyalerakó hiányát állapítják meg az ellenőrzések során, az egész közösség támogatásmegvonásra számíthat. Az állatelhullással, kényszervágással kapcsolatban elmondta: az esetet azonnal jelenteni kell az állategészségügynél, majd az onnan kapott igazolást tíz napon belül a kifizetési ügynökséghez kell benyújtani, ha nem, a támogatások megvonását kockáztatja a gazda.
Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a „gyengélkedő” ágazatok támogatására szolgáló, úgynevezett de minimis (kis értékű) támogatásokról beszélt. Pillanatnyilag a melegházakban termelt paradicsomra igényelhető a támogatás, ezer négyzetméteren termelt paradicsom után háromezer euró a szubvenció. A gazdának viszont vállalnia kell, hogy a november–jövő év májusa közötti időszakban legalább kétezer kilogramm paradicsomot értékesít. Az igazgató elmondta, az általa vezetett hivatal bővülésével – hozzá csatolták a Mezőgazdasági Kamarát, az egykori megyei szaktanácsadói hivatalt – van remény arra, hogy a megye minden régiójában foglalkoztathatnak alkalmazottat, aki szaktanácsadással segíthet a gazdáknak, és bürokratikus kérdésekben is támasz lehet.
Szakál András, a Vidéki Befektetéseket Finanszírozó Ügynökség (AFIR) igazgatója bejelentette, készülőben az idei pályázatok eligazító füzetei. A pályázatoknál is fontos a tanácsadás, aki pályázni akar, jó konzultánssal kell együttműködnie. A benyújtott iratcsomókat több szinten is átnézik, nem érdemes a kiskapukat keresni, komoly pályázatírókra, pályázatokra van szükség.
Az önkormányzatok útépítésre, csatornázásra, ivóvízhálózat létesítésére pályázhatnak. A gazdaságok korszerűsítését lehetővé tevő 4.1-es intézkedésnél növénytermesztők, állattenyésztők, családi vállalkozások pályázhatnak, hegyvidéki zónában is. A pályázati feltételek az afir.info honlapon találhatók meg. Pályázni lehet a Leader akciócsoportok keretében is, itt kisebb összegek hívhatók le – jelezte.
Fejér László Ödön RMDSZ-es szenátor a megye szervezett gazdatársadalmát méltatta. Ennek köszönhetően sok eredményt elértek – hangoztatta. Hosszasan beszélt a tejértékesítés körüli gondokról. A megoldást a szövetkezésben jelölte meg. Felső-Háromszéken már sikeresen működik a Kézdi Lacto Coop szövetkezet, már tavaly 90 baniban fizették a tejet, pillanatnyilag 1,15 lej a felvásárlási ár. Évi 20 millió lejes piacot tudnak magukénak, most saját, napi 10 000–30 000 literes kapacitású tejfeldolgozó létesítésére kívánnak pályázni. Tervek szerint a szövetkezet az egész megyére kiterjeszti tevékenységét – vetítette előre.
Dr. Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos a kisvágóhidak, vágópontok létesítésének lehetőségét emelte ki. Egyéni gazdaságokban is működtethetők, de a befektetés főként társulások esetében lehet hasznosabb. Zajlik az állatállományok leltára, ezt a körzeti állatorvosok bonyolítják le, az akció májusig tart. Megvizsgálják az állatok egészségi állapotát, a fülszámokat is ellenőrzik. Ahhoz, hogy minden gördülékenyen menjen, szükség van a gazdák együttműködésére is – nyomatékosította. A főállatorvos is kitért a kényszervágások, elhullások problémájára. Az elpusztult, két évnél idősebb szarvasmarhák, a másfél évnél idősebb juhok fejét kötelező módon le kell adni a körzeti állatorvosnál, vagy akár a megyei igazgatóságon – hívta fel a figyelmet.
Gidófalva körzetében (is) komoly gondot jelentenek a vadállatok által okozott károk, a kérdés a gazdatalálkozón is napirendre került. Fodor István, Bodok polgármestere a Bodoki Vadász Egyesület vezetőjeként szólalt fel. A vadásztörvényt hozzá nem értő emberek hozták, és ebbe az utcáról bekiabáló emberek is változtatásokat hozhatnak (a juhászok bukaresti tüntetésére utalt, melynek nyomán eltörölték a téli legeltetési tiltást – szerk. megj.). Ahhoz, hogy rendeződjenek a vadkárok körüli nézeteltérések, mentalitásváltozásra is szükség van. Megtörtént, hogy a kihelyezett villanypásztorokat felelőtlen személyek levágták. A gazdák kérik, hogy a vadak ne jöjjenek a sérthetetlennek vélt magánterületekre, eközben a juhokat ott legeltetik, ahol épp a juhász akarja. Rendetlenség van a kártérítések terén is, a pénzek többéves késéssel érkeznek a károsult gazdához – említette. Nem felejtette el kimondani: a gazdáknak is kell segíteniük a vadkárok megelőzésében.
A gazdatalálkozón a szokáshoz híven jutalmazták a legjobb eredményeket elért gazdákat, majd a Czetz János Általános Iskola tanulói Sass Erika igazgatónő vezetésével humoros kultúrműsorral kedveskedtek a mezőgazdászoknak. A napot közös ebéd zárta.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 504
szavazógép
2017-02-28: Faluvilág - Hecser László:

Tavaszvárás Vargyason

Vargyas mindig újdonsággal fogadja az oda látogatót. Most sem volt másképp: találkoztunk pályázni kívánó polgármesterrel, jó gazdaként dolgozó alpolgármesterrel, bivalyt tartó gazdával és ezernyi történetet megélt házban lakó asszonnyal. Csak arról ne kellene hírt adnunk, hogy az általános iskola gyermeklétszáma alaposan megcsappant az elmúlt harmincöt esztendőben.
2017-02-28: Gazdakör - :

Vetési naptár

Mi is a vetési naptár? Annyiféle szóbeszéd kering az interneten, hogy az ember már nem tudja, minek higgyen. A vetési naptárt hivatalosan Maria Thun alkalmazta elsőként, de a biodinamikus erők hatását gazdák, kertészek, hobbikertészek, borászok, méhészek is ismerték és ismerik, már szépapáink is használták, megfigyelve a bolygók járását, és ezt használva a föld megművelésében.