Az eseményt a gidófalvi községháza és a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete szervezte. Berde József polgármester megnyitóbeszédében elmondta: ez az egyedüli nap, amikor a gazdák leülhetnek, megbeszélhetik ügyes-bajos dolgaikat, megoszthatják tapasztalataikat. A zavaros helyzetben a kilátások egyre nehezebbek, a felmerülő kérdésekre kellene törvény szerinti válaszokat kapni – körvonalazta a találkozó célját.
Ötvös Mózes, a megyei egyesület elnöke újból az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. „Feladatunk, hogy a problémákat megoldjuk, de ez csak komoly összefogással lehetséges, csak így tudjuk magunkat fenntartani” – fogalmazott. Megjegyezte: az államvezetés nem sokat beszél a mezőgazdaságról, nem úgy látszik, mintha tenni akarnának ezért az ágazatért.
György Ervin, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) aligazgatója örvendetesnek nevezte, hogy napi gondjaik mellett ennyi érdeklődő gazda jelent meg a találkozón. Jó és rossz hírekkel is szolgált a jelenlévőknek. A 2016-os év jónak nevezhető, ha késve is, de sok pénz érkezett támogatások formájában a megyébe. Rossz hír viszont, hogy idénre nézve kevés a konkrétum, holott kezdődik a támogatási igénylések letevésének kampánya. A kéréseket március elseje és április 15. között fogadják. Mindenki a meghívójában jelzett időpontban jelentkezzen a kérésével, ha nem, a késve érkezők megvonásokra számíthatnak – hangsúlyozta. A szükséges dokumentáció nem változott, annyi a módosulás, hogy ha egy parcella nincs pontosan berajzolva, egy tömbön belül megengedett az áthelyezése. Ennek viszont hátulütője is van, ha a parcellák egymásra tevődnek, egy hónap áll a gazdák rendelkezésére, hogy megegyezéssel helyre tegyék a dolgokat, ha nem, bírósági eljárás indul, és ha ez év végéig nem zárul le, mindkét gazda elveszti a támogatást – figyelmeztetett.
Jó tanácsként említette, hogy a birtoklevélben állandó gyepként szereplő területek semmiféle körülmény között nem szánthatók fel, csak különleges esetekben. Ugyanakkor a szabványos trágyalerakók meglétének kötelezettségére is figyelmeztetett: a támogatási összegekből meg kell építeni ezeket. Ha egy egyesületen, közbirtokosságon belül csak egy tagnál is a trágyalerakó hiányát állapítják meg az ellenőrzések során, az egész közösség támogatásmegvonásra számíthat. Az állatelhullással, kényszervágással kapcsolatban elmondta: az esetet azonnal jelenteni kell az állategészségügynél, majd az onnan kapott igazolást tíz napon belül a kifizetési ügynökséghez kell benyújtani, ha nem, a támogatások megvonását kockáztatja a gazda.
Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a „gyengélkedő” ágazatok támogatására szolgáló, úgynevezett de minimis (kis értékű) támogatásokról beszélt. Pillanatnyilag a melegházakban termelt paradicsomra igényelhető a támogatás, ezer négyzetméteren termelt paradicsom után háromezer euró a szubvenció. A gazdának viszont vállalnia kell, hogy a november–jövő év májusa közötti időszakban legalább kétezer kilogramm paradicsomot értékesít. Az igazgató elmondta, az általa vezetett hivatal bővülésével – hozzá csatolták a Mezőgazdasági Kamarát, az egykori megyei szaktanácsadói hivatalt – van remény arra, hogy a megye minden régiójában foglalkoztathatnak alkalmazottat, aki szaktanácsadással segíthet a gazdáknak, és bürokratikus kérdésekben is támasz lehet.
Szakál András, a Vidéki Befektetéseket Finanszírozó Ügynökség (AFIR) igazgatója bejelentette, készülőben az idei pályázatok eligazító füzetei. A pályázatoknál is fontos a tanácsadás, aki pályázni akar, jó konzultánssal kell együttműködnie. A benyújtott iratcsomókat több szinten is átnézik, nem érdemes a kiskapukat keresni, komoly pályázatírókra, pályázatokra van szükség.
Az önkormányzatok útépítésre, csatornázásra, ivóvízhálózat létesítésére pályázhatnak. A gazdaságok korszerűsítését lehetővé tevő 4.1-es intézkedésnél növénytermesztők, állattenyésztők, családi vállalkozások pályázhatnak, hegyvidéki zónában is. A pályázati feltételek az afir.info honlapon találhatók meg. Pályázni lehet a Leader akciócsoportok keretében is, itt kisebb összegek hívhatók le – jelezte.
Fejér László Ödön RMDSZ-es szenátor a megye szervezett gazdatársadalmát méltatta. Ennek köszönhetően sok eredményt elértek – hangoztatta. Hosszasan beszélt a tejértékesítés körüli gondokról. A megoldást a szövetkezésben jelölte meg. Felső-Háromszéken már sikeresen működik a Kézdi Lacto Coop szövetkezet, már tavaly 90 baniban fizették a tejet, pillanatnyilag 1,15 lej a felvásárlási ár. Évi 20 millió lejes piacot tudnak magukénak, most saját, napi 10 000–30 000 literes kapacitású tejfeldolgozó létesítésére kívánnak pályázni. Tervek szerint a szövetkezet az egész megyére kiterjeszti tevékenységét – vetítette előre.
Dr. Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos a kisvágóhidak, vágópontok létesítésének lehetőségét emelte ki. Egyéni gazdaságokban is működtethetők, de a befektetés főként társulások esetében lehet hasznosabb. Zajlik az állatállományok leltára, ezt a körzeti állatorvosok bonyolítják le, az akció májusig tart. Megvizsgálják az állatok egészségi állapotát, a fülszámokat is ellenőrzik. Ahhoz, hogy minden gördülékenyen menjen, szükség van a gazdák együttműködésére is – nyomatékosította. A főállatorvos is kitért a kényszervágások, elhullások problémájára. Az elpusztult, két évnél idősebb szarvasmarhák, a másfél évnél idősebb juhok fejét kötelező módon le kell adni a körzeti állatorvosnál, vagy akár a megyei igazgatóságon – hívta fel a figyelmet.
Gidófalva körzetében (is) komoly gondot jelentenek a vadállatok által okozott károk, a kérdés a gazdatalálkozón is napirendre került. Fodor István, Bodok polgármestere a Bodoki Vadász Egyesület vezetőjeként szólalt fel. A vadásztörvényt hozzá nem értő emberek hozták, és ebbe az utcáról bekiabáló emberek is változtatásokat hozhatnak (a juhászok bukaresti tüntetésére utalt, melynek nyomán eltörölték a téli legeltetési tiltást – szerk. megj.). Ahhoz, hogy rendeződjenek a vadkárok körüli nézeteltérések, mentalitásváltozásra is szükség van. Megtörtént, hogy a kihelyezett villanypásztorokat felelőtlen személyek levágták. A gazdák kérik, hogy a vadak ne jöjjenek a sérthetetlennek vélt magánterületekre, eközben a juhokat ott legeltetik, ahol épp a juhász akarja. Rendetlenség van a kártérítések terén is, a pénzek többéves késéssel érkeznek a károsult gazdához – említette. Nem felejtette el kimondani: a gazdáknak is kell segíteniük a vadkárok megelőzésében.
A gazdatalálkozón a szokáshoz híven jutalmazták a legjobb eredményeket elért gazdákat, majd a Czetz János Általános Iskola tanulói Sass Erika igazgatónő vezetésével humoros kultúrműsorral kedveskedtek a mezőgazdászoknak. A napot közös ebéd zárta.