Magyarország üdvözli a civil társadalom részvételét az Európa előtt álló kihívások megoldásában, de különbséget kell tenni a különböző szerepek között, tagadhatatlan ugyanis, hogy a kormányok bírnak a legnagyobb legitimitással – fogalmazott Trócsányi László igazságügyi miniszter az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának tegnapi ülésén, amelyen a felszólalók többsége bírálta Magyarországot az alapvető jogok korlátozása miatt.
A magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó meghallgatás kezdetén Trócsányi László hangsúlyozta, a kormány nyitott a párbeszédre, számos kérdést sikerült már lezárni konstruktív megközelítéssel. A nem kormányzati szervezetekről (NGO) szólva a tárcavezető elmondta, 60 ezer ilyen működik Magyarországon, „élnek és virulnak”, elmondhatják az álláspontjukat, attól pedig még nem lesz diktatúra, ha azt bizonyos esetekben nem fogadja el a kormány. Nincs miért aggódni az NGO-k jövőbeli helyzetét illetően, a készülő jogszabály mindössze arra vonatkozik, hogy a bíróságoknál be kell majd jegyezni, hogy mennyi pénzt kapnak ezek a szervezetek külföldről – szögezte le. A miniszter beszélt emellett a migrációs válságról, amely szerinte a legnagyobb kihívás ma Európában, és amelyben Magyarország különösen érintett. A budapesti kormány határozott választ kívánt adni a krízisre, Magyarország meg akarja védeni a lakosságát és a területét, s ez teljes mértékben összhangban van az európai joggal – szögezte le. Európában garantálni kell a közrendet és a közbiztonságot, ezek nélkül nincs jogállamiság. A terrorizmus itt van köztünk, nem tudhatjuk, hol csap le. Trócsányi kiemelte a schengeni rendszer, a belső határellenőrzések nélkül szabad mozgás megőrzésének fontosságát, és hozzátette: különbséget kell tenni migránsok és menekültek között, a gazdasági bevándorlók ugyanis a jobb élet reményében akarnak Európába jönni.
A részvételével zajló meghallgatáson az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), illetve a Magyar Helsinki Bizottság képviselője is komoly bírálatokat fogalmazott meg a kormánnyal szemben. Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója egyebek mellett azt sérelmezte, hogy „nagyon kevés függetlennek tekinthető médium maradt Magyarországon (...), az utóbbi időben számos médiacég a kormányhoz szorosan kapcsolódó üzletemberek kezébe került”. Gárdos Tódor, az Amnesty International kutatója az emberi jogok biztosításának csorbulásáról, a demokratikus viták hiányáról, „a civil szervezetek zaklatásáról és megfélemlítéséről” beszélt. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kiemelte, egyensúlyt kell találni a határok és az emberi jogok védelme között, azonban ez kudarcot vallott Magyarországon.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarországon működik a demokrácia, a hatalmi ágak elválasztásának elve. Azt is kiemelte, hogy Nyugat-Európa megszokta a magyarországi liberális médiatúlsúlyt, ez most változik, kiegyenlítődnek a viszonyok.
