Az EU-s büdzsé felügyeletével megbízott politikust arról kérdezte A Global Handelsblatt, hogy nem kellene-e megbüntetni Lengyelországot és Magyarországot, amiért nem fogadnak be menekülteket. Milliárd eurókat lehetne megspórolni az uniós költségvetésben, ha nem utalnának nekünk több fejlesztési támogatást – vetette föl a lap. Az ötlet nem új, korábban a bevándorlásnak leginkább kitett két ország, Olaszország és Görögország vezetői is követelték, hogy ne kapjon annyi pénzt a közösből az a tagállam, amelyik nem hajlandó osztozni a közös európai felelősségen, a menedékkérők befogadásában.
Nem szabad arra használni a költségvetést, hogy azon keresztül szabjunk ki politikai büntetéseket – tette világossá Oettinger. A strukturális alapok azért vannak, hogy versenyképesebbé tegyék a gyengébb régiókat. És minden eurónak, amit az EU Lengyelországnak ad, nagy része Németországba jön vissza. A lengyelek arra használják ezt a pénzt, hogy a német építőiparnak adnak belőle megrendeléseket, német gépeket és német teherautókat vásárolnak. Tehát a nettó befizetőknek, mint Németország, az az érdekük, hogy fenntartsák a strukturális alapokat. Gazdasági szempontból Németország nem nettó befizető, hanem nettó kedvezményezett.
Nem titok, hogy gazdasági érdekből bővítették az Európai Uniót a keleti tagállamokkal, és sokat emlegetett tény, hogy a német ipar az európai gazdaság motorja. Ezért követelik meg uniós szabályok az átláthatóságot az állami megrendelésekben, ezért írják elő, hogy minden európai cég egyenlő esélyekkel pályázhasson közbeszerzéseken. Így működik a dolog: pénzt kapunk a regionális támogatásokból, cserébe megnyitjuk piacainkat a többieknek – magyarázta az Eurologus blognak tavalyelőtt Elzbieta Bienskowska, az ipar- és vállalkozáspolitikáért felelős EU-biztos. A lengyel politikus azt is hozzátette, hogy Nyugat- és Kelet-Európa viszonya egyre kevésbé egyoldalú: „a régi tagállamok egészen mostanáig úgy tekintettek ránk, mint egy jó piacra, ahol el tudják adni termékeiket és szolgáltatásaikat. Most pedig felfigyeltek rá, hogy a cégeink egyre erősebbek, és nem mindig fair eszközökkel lépnek fel velünk szemben.”
Günther Oettingert azután kérdezték meg arról, hogy nem kellene-e pénzelvonással büntetni Magyarországot, miután múlt héten találkozott Lázár János Miniszterelnökséget vezető magyar miniszterrel. A két politikus az uniós költségvetésről és a következő többéves EU-büdzsé irányairól tárgyalt. Günther Oettinger hamarosan benyújtja a javaslatot a 2020 utáni pénzügyi keretre. A Miniszterelnökségen korábban azzal is számoltak, hogy a következő költségvetésben már nem lesznek vissza nem térítendő támogatások, Oettinger mostani nyilatkozatából azonban úgy tűnik, ettől nem kell tartani. (index.hu)