„Hagyjuk a múltat, oly mindegy, barátom” – énekelte D. Albu Annamária a Karády Katalinról szóló könyvbemutató és sanzonest nyitányaként pénteken este a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncstúdióban. A Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja által szervezett eseményen Péter Zsolt fiatal színháztörténész Ne kérdezd, ki voltam című, tavaly ősszel megjelent Karády-kötetét mutatták be, az estet élőben előadott Karády-dalok és Karády-fotókból készült vetített képes összeállítás tette hangulatosabbá.
Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet vezetője azzal indította a beszélgetést, hogy bár nem volt könnyű, sikerült kapcsolódási pontokat találni Sepsiszentgyörgy és a művésznő között, ugyanis az egyik Karády-fotón egy gróf Mikó Imrét ábrázoló festmény látható a háttérben, ezenkívül pedig D. Albu Annamária színésznő is összekötő kapocsnak számít a megyeszékhelyen többször is bemutatott Karády-műsora által. A házigazda így először a színésznőt kérdezte, akitől megtudhattuk, felkérésre készítette Karády-műsorát Kertész János zongorista közreműködésével, és eddig csak a Park vendéglőben léptek fel.
A további kérdések nyomán Péter Zsolt ismertette röviden a színésznő életét és a könyv megszületésének körülményeit, elmesélve, hogy már gyerekkora óta foglalkoztatják a 30-as, 40-es évek filmjei, és minden rendelkezésre álló forrásanyagot összegyűjtött Karády Katalinról, hogy azokat egy vaskos, mégis olvasmányos összegző kötetben hozza nyilvánosságra.
Mint megtudtuk, már 28 éves volt Karády, amikor Egyed Zoltán lapszerkesztő, kritikus felfigyelt rá, és bár nem felelt meg a kor nőideáljának, különleges személyiségének, sajátos hangszínének, „a végzet asszonya” címkének köszönhetően rakétagyorsasággal nőtt a népszerűsége mindaddig, amíg a német bevonulást követően fokozatosan ellehetetlenítették tevékenységét, majd 1944 áprilisában a szövetségeseknek való kémkedés vádjával letartóztatta a Gestapo. Börtön, testi és lelki kínzás, megaláztatás közepette mégis maradt energiája arra, hogy 1944 telén egy egész gyerekcsapatot megmentsen a kivégzéstől, amely tettéért utóbb elnyerte a rangos Világ Igaza kitüntetést. A háborút követő években úgy tűnt, a művésznő korábbi sikersorozata folytatódik, az Operettszínházban kapott pár főszerepet, azonban az újrainduló filmgyártás már nem számolt vele. 1949 után nem kapott több szerződést, az ÁVH figyelni és zsarolni kezdte, ezért 1951-ben végleg elhagyta Magyarországot, és Ausztria, Svájc, Belgium után Brazíliába költözött, majd 1968-ban New Yorkban telepedett le, ahol kalapszalont nyitott, amelyet élete végéig vezetett.
Az est végén a teljes Karády-hagyatékot felhasználó kötet megjelenéséről, forgalmazásáról is mesélt a szerző, és megtudhattuk, hogy A díva és a tábornok címmel film is készül Karády Katalin és Ujszászi István, Horthy Miklós kémfőnöke viszonyáról Radó Gyula rendezésében. A vágási folyamat a végén tart, és a filmet természetesen Erdélyben is népszerűsítik majd. Az egyes kérdések közé beékelt, élőben előadott Karády-dalok, a háttérben látható fotók, a hangulatos díszlet és világítás különleges szeánszhangulatot teremtett, amelyben mintha valóban megjelent volna párszor a díva...