A helyi idő szerint kedden elmondott, mintegy egyórás beszédben főleg belpolitikai témákat érintett. A szónoklat elején – utalva arra, hogy az Egyesült Államokban éppen most fejeződik be az afroamerikaiak történelmére és kultúrájára emlékező egy hónapos rendezvénysorozat – leszögezte, hogy az úgynevezett fekete történelem hónapja is emlékezteti az amerikaiakat a polgári jogok terén megtett hosszú útra, de még mindig sok a tennivaló.
Az elnök az elmúlt évekre visszatekintve azt mondta: a középosztály szenvedett az Egyesült Államokban, mert a kormány szerinte inkább külföldre összpontosította a figyelmét. Ezzel magyarázta, hogy az embereknek elegük lett az addigi politikából, és azt követelték, hogy Washington a saját állampolgárait helyezze előtérbe. Donald Trump ezután felsorolta, hogy elnöksége első hónapjában mi mindent tett választási ígéreteinek betartása érdekében. A nagy amerikai vállalatok vezetőivel folytatott megbeszélései után például a General Motors, a Ford, a Lockheed, az Intel azt ígérte, hogy új munkahelyek tízezreit hozza létre. Eredménynek tüntette fel, hogy létszámstopot rendelt el a közszolgálatban, rendeletet hozott, miszerint a kormánytisztviselők ezen állásukat elhagyva öt éven belül nem folytathatnak lobbitevékenységet, felmondta a Csendes-óceáni Partnerség néven ismert szabadkereskedelmi tárgyalásokat, és felhatalmazást adott a Dakota olajvezeték megépítésére.
A bevándorlásról szólva hangsúlyozta, kormánya betartatja az érvényben lévő bevándorlási törvényt. Egyúttal megerősítette, hogy az amerikai–mexikói határon megépül a megígért fal. Mint mondta, kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy az amerikai települések biztonságosak legyenek. Szerinte felelőtlenség ellenőrzés nélkül beengedni embereket az Egyesült Államokba olyan térségekből, ahol nem lehet őket megfelelően ellenőrizni. Trump elnök fontosnak nevezte a „radikális iszlám terrorizmus” elleni küzdelmet, s egyelőre nem részletezett intézkedéseket helyezett kilátásba ezzel összefüggésben.
Kormányzata belpolitikai elképzeléseiről szólva kifejtette, hogy „történelmi adóreformot” készít elő, s ennek keretében csökkentik a középosztály és a vállalkozások adóit. Nagy-nagy csökkentések lesznek – mondta. Több millió új munkahely külföldről való visszahozatalát ígérte külföldről, s kifejtette, hogy ez szerinte összefüggésben van az amerikai bevándorlási rendszerrel. Mint mondta, egyes országokban, például Kanadában vagy Ausztráliában, érdemek és szaktudás alapján engednek be bevándorlókat, akik aztán el is tudják tartani magukat. Donald Trump azt kérte a kongresszustól, hogy szavazza meg az infrastrukturális beruházásokra benyújtandó, ezermilliárd dolláros csomagtervet, hogy helyezze hatályon kívül az Obamacare néven ismert egészségbiztosítási törvényt, és fogadjon el új egészségbiztosítási rendszert.
Beszéde befejező részében az elnök a katonai költségvetés erőteljes növelését ígérte, s kifejtette, hogy ebből nem csupán a haderőt építik újjá, hanem javítják majd a háborús veteránok életkörülményeit is. Megerősítette, hogy támogatja a NATO-t, de ismét elmondta, hogy a tagállamoknak eleget kell tenniük pénzügyi kötelezettségeiknek. A kongresszushoz intézett üzenetét Donald Trump azzal zárta: „nagyot kell álmodni”.
A beszédet a republikánus házelnök, Paul Ryan remeknek minősítette, Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője pedig úgy nyilatkozott, hogy Donald Trump e beszédével lett elnök. Chuck Schumer, a demokraták szenátusi csoportjának vezetője populistának nevezte Trumpot, és kijelentette, hogy szavai és tettei között nagy a különbség. Elemzők rámutattak, hogy a beszédben alig esett szó külpolitikáról, azt érintve az elnök csak a NATO támogatásáról, az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelemről és az Egyesült Államok és Izrael megtörhetetlen barátságáról szólt, eléggé röviden.