Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tegnap bemutatta a jelenleg még 28 tagú Európai Unió jövőjére vonatkozó úgynevezett Fehér Könyvet, amely öt lehetséges forgatókönyvet vázol fel a brexit utáni integráció jövőbeli fejlődési irányáról. „Ideje kidolgozni azt az európai jövőképet, amelyen együtt dolgozhatnak az Egyesült Királyság kilépése után bennmaradó tagállamok” – közölte Juncker. Az első forgatókönyv a status quo megőrzéséről szól: az integráció egyes területeken szorosabbá válna, de a tagállamok megőriznék szuverenitásuk legfőbb elemeit.
Az eredményközpontú reformprogram mellett megmaradna az unió egysége, azonban bizonyos kérdésekben éles szembenállásokra lehetne számítani. A második lehetőség értelmében az Európai Unió fokozatosan leszűkítené az integrációt az egységes belső piac területére, más kérdésekben, például a migráció vagy a biztonság és a védelem terén a jelenlegi uniós szintű helyett kétoldalú együttműködés alakulna ki a tagállamok között. A harmadik opció lényegében a többsebességes Európa gondolatát vázolja fel, amelyben a belső piac közös elmélyítéséért egyes tagállamok bizonyos területeken külön csapatot alkotva szorosabban együttműködhetnek. A negyedik forgatókönyv értelmében a tagállamok mélyítenék az együttműködést egyes területeken – például kereskedelem, migráció, egységes külpolitika vagy határvédelem –, amelyekben gyorsabbá és hatékonyabbá válna a döntéshozatal, összességében azonban szűkítenék a közös fellépés területeit. Az ötödik opció a föderális Európa irányába történő elmozdulást jelenti, minden területen fokoznák az integrációt, teljesen egységesítenék a belső piacot. Juncker a bennmaradó tagországok állam- és kormányfőinek március 25-i római csúcstalálkozóján is bemutatja a friss bizottsági anyagot. Mint mondta, nincs értelme az Európai Unió, illetve Brüsszel folyamatos szidalmazásának, ez egyfajta pótcselekvés, amely gyakran a tagállami hibák elkendőzésére szolgál.
