Korán bekövetkezett a tavasz? Persze, március elején ezt kijelenteni elég kockázatos, hiszen éltünk meg már olyan tavaszokat, amikor a tél haraggal tért vissza tájainkra. De akárhogy is van vagy lesz, a madaraim már nem jönnek a téli eleségre, és megmoccantak a fák, bokrok rügyei is. Ideje tehát gyümölcsösünk rejtőző károsítói ellen a madarak segítsége mellett bevetnünk a ránk és hasznos állatainkra kevésbé ártalmas vagy éppen ártalmatlan vegyszereket.
Mindenekelőtt lássuk, melyek a termés épségét és mennyiségét befolyásoló állati, illetve gomba- (és baktérium, vírus) kártevők. Többnyire minden fás és bokros megjelenésű gyümölcsünk más és más kártevőtől szenved. Természetesen e helyen nem foglalkozhatunk részletesen mindegyik fajjal (és fajtával), csak a megyénkben legelterjedtebbekkel, és ezért a legfontosabbakkal, mint az alma (körte, birs) és a szilva (meggy, cseresznye), a bokros gyümölcsök közül majd minden kertben van ribizli és egres (málna, szeder).
Az almástermésűek legveszedelmesebb és magát a fát is lassan elpusztító kártevője a kaliforniai (San José) pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus). A pajzzsal fedett és mozdulatlan (a lárvaállapot után) tetű óriási tömegével beborítja az ág, illetve a törzs egészét, és hamuszerű képződménynek látszik (szabad szemmel alig kivehető az egyed). A kártevés első látható következménye az ágvégződések száradása. A termésen piros „lázfoltok” jelzik szívásuk helyét (fénykép). Az ellenük alkalmazott lemosó permetezés (szélcsendes időben, felülről lefelé haladva) más kártevők ellen is hasznos (bimbólikasztó bogár, zöld és levélpirosító almalevéltetű).
Az alma betegségei közül legfontosabbnak a különösen a jonatánalmánál gyakori lisztharmatot és a valamennyi fajtánál gyakori venturiás varasodást (Venturia inequalis) tekintjük. Míg az előbbinél április második fele (zöld bimbós levélalakulás), a varasodásnál március vége, április eleje a permetezés hatásos ideje. Természetesen ezek a javasolt időszakok, a megfelelő időpont a tavaszodás és a fa nedvkeringésének megindulása függvényében dönthető el.
Gyakori felénk a meggy moníliás (Monilia laxa) fertőzöttsége (inkább a csapadékos tavaszokon), amely a cseresznyét és a kajszibarackot is megtámadja. Ajánlott vegyszer a nálunk is beszerezhetők közül az olajos állagú Nuprid 004 (4 g imidadorprid), egy szisztemikus (felszívódó) vegyszer, amely nemcsak rovarok, hanem atkák ellen is hatásos. Ezt a vegyszert 1,5 százalékos hígításban a növényvédelmi szabályok (ruházat, védő szemüveg, kézmosás utána stb.) betartásával használhatjuk.
A felsorolt gombás kórokozók áttelelő képletei ellen a rügyfakadás után bordói levet szerzünk be (régebb mi magunk készítettük), amely 20 százalékban rezet és 80 százalékban semlegesített réz-szulfátot tartalmaz. Ezt a vegyszert 0,5 százalékos hígításban használjuk. Többfajta gomba ellen is bevethető, ajánlott a csonthéjas gyümölcsök (később a zöldségek) betegségei ellen is.
Puskás Attila növényvédelmi biológus
