Miközben néhány európai uniós finanszírozási fejezetet már megnyitottak, és a napokban konzultatív jelleggel ugyan, de megjelent a kezdő vállalkozások számára elérhető Start-up Nation program kiírása, az illetékesek azt ígérik, hogy könnyítenek, illetve operatívabbá teszik a forrásokhoz való hozzáférést. Összeállításunkban a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus forrásainak lehívása kapcsán napvilágot látott nyilatkozatok segítségével igyekszünk kideríteni: hogyan állunk az uniós források tekintetében?
Miniszteri ígéretek
Sevil Shhaideh miniszterelnök-helyettes szerint, aki a Grindeanu-kormányban az uniós pénzek lehívásáért felelő, két korábbi tárcából összevont fejlesztési minisztériumot vezeti, idén Románia 5,2 milliárd eurót kíván lehívni. Egy dévai megbeszélésen a miniszter azt ígérte, minden segítséget megadnak az önkormányzatoknak, hogy a helyi infrastrukturális fejlesztések érdekében sikeresen pályázzanak, és év végéig az Európai Bizottság összességében ekkora összeget utaljon át Romániának. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az utóbbi egy év és két hónapban a polgármesterek nem kapták meg a megfelelő szakmai támogatást, hogy a projektek összeállításában tapasztalt nehézségeket megoldják, holott az önkormányzatok nagyon sok tervvel jelentkeztek. A megbeszéléseken egyébként elsősorban a helyi fejlesztések országos programjának második szakaszát vitatták meg.
Túltervezett költségvetés
Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő egy nappal később aggodalmát fejezte ki az uniós pénzek romániai felhasználását illetően. A Népi Mozgalom Pártjának képviselője, akit tavaly év végén az EU 2018-as költségvetési raportőrének neveztek ki, közölte, az új ciklusban Románia mindössze 528 millió eurót hívott le. A gazdasági végzettségű politikus szerint a rendkívül alacsony arányt az okozza, hogy az uniós források menedzsmentjét ellátni hivatott tíz hazai intézmény közül csupán kettő kapta meg a működéshez szükséges akkreditációt. Holott az uniós országok többsége – Csehország 11-ből 10-et, Lengyelország 25-ből 24-et – már működőképessé tette ezeket az intézményeket, EU-szinten pedig 564, az uniós források menedzsmentjét ellátó intézményből 437 már megkapta a működéshez szükséges engedélyt, ami nyolcvan százalékot jelent, míg Romániában ez az arány csupán 20 százalékos – fejtette ki a képviselő.
De Mureşan szerint nem csupán az alapokat kezelő intézmények hiánya okoz aggodalmat, hanem az is, hogy a kormány prognózisa rendkívül optimista. 2015-ben ugyanis nem kevesebb, mint 6,6 milliárd euró lehívását tervezték, ehhez képest csupán 2,2 milliárd euró, vagyis a tervezett összeg egyharmada valósult meg.
Kezdőknek
Közben konzultatív jelleggel ugyan – az alkalmazási szabályzók ugyanis még nem jelentek meg –, de a kormány meghirdette a Start-up Nation elnevezésű programot. Az iratkozások május 1-jén indulnak, az idén január 30-án megjelent 10-es sürgősségi rendelet után alakított városi mikro-, kis- és középvállalkozások teljes összegű vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak, legtöbb 300 ezer lej értékben. Az uniós és költségvetési forrásból származó összegeket olyan költségekre lehet elszámolni, mint mérő-, ellenőrző, beállítóeszközök és -rendszerek, vonalkódolvasók, elektronikus mérlegek, pénztárgépek vásárlása, a vállalkozás tevékenységeihez kötődő helyiségek bérköltsége, technológiai berendezések, gépek és a hozzájuk tartozó szoftverek, bútor, irodai berendezések, áruszállító gépjárművek, számítástechnikai eszközök, szoftverek, hűtő és fűtő berendezések vásárlása, tanácsadás igénybevétele, képzéseken való részvétel költségei, honlapok készítése, megújuló energiaforrások bevezetésének költségei. Természetesen a pályázóknak egy sor feltételnek kell megfelelniük, bár a már nyilvánosságra hozott pontozásos rendszert élesen bírálta a minap Florin Jianu volt szakminiszter, mert szerinte az inkább a szociális gondoskodást, mint az üzleti szellemet helyezi előtérbe (itt a munkahelyteremtésre adott magas pontszámokra utalt, hiszen szerinte elég, ha az alapfeltételek között szerepel a két új munkahely teremtése, nem kell külön díjazni a továbbiakat). Az eddig napvilágot látott értékelési rendszer szerint legtöbb pontot a termelőtevékenységbe beruházni kívánó cégek kapnak, de alig három ponttal kevesebbet kap a kreatív iparban, hét ponttal pedig a szolgáltatásokban beruházni kívánó start-up, és nem zárják ki a kereskedőket sem.
