Az osztrák császári-királyi katonatiszt, szabadcsapat-parancsnok – Jókai Mór A két Trenk című regényének egyik hőse, Trenk Ferenc (a „magyar Trenk”) – a brünni Spilberk várbörtön kazamatáiban eltöltött néhány év raboskodás után, 1749-ben elhunyt, és a helyi kapucinus templom alatti kriptában temették el. A kripta speciális mikroklímája következtében több mint 150 ott eltemetett holttest – köztük a Trenk báróé is – mumifikálódott.
Trenk báró hüvelykujja eddig ismeretlen körülmények között került a brünni városi múzeum tulajdonába. A ritka múzeumi darabot a közelmúltban fedezték fel, majd tudományos, radiológiai elemzésnek vetették alá. Ezt megtették a kriptában fekvő múmiával is, így sikerült bebizonyítani a két testrész közti összefüggést. Később a hüvelykujjról ujjlenyomatot vettek, amelyet 3D-s eljárással teljes egészében rekonstruáltak. A szakértők jelenleg azon dolgoznak, hogy a múmia alapján megpróbálják rekonstruálni a báró eredeti testalkatát, legalábbis virtuálisan.
Petra Urbanová, a brünni Masaryk Egyetem antropológusa elmondta, vizsgálataiban arra a következtetésre jutott, hogy a báró hüvelykujját valaki egyszerűen letörte, lecsavarta.
Történészek úgy vélik, hogy ennek több oka lehetett. Az egyik vélemény szerint a tettes így akarta megszerezni a hüvelykujjon levő rózsafüzért. Más vélemény szerint az ok a korabeli misztikumokban rejlik, a XIX. század végén, a nagy visszhangot kiváltó egyiptomi régészeti leletek idején ugyanis a múmiák hatalmas népszerűségnek örvendtek, és különböző babonák fűződtek hozzájuk.
Franz von der Trenck báró (1711–1749) nagybátyja volt Friedrich von der Trenck bárónak (1726–1794), a poroszok szolgálatába szegődött híres kalandornak, Jókai Mórnál a „porosz” Trenk Frigyesnek.