A városban létező autótúltengés érzékeltetésére ismertette: a Sugás Áruház mögötti lakótömbben összesen 263 garázs és parkolóhely található, míg az ezekben a tömbházakban lakók nevére 509 autó van bejegyezve. A megoldás vagy a játszóterek, zöldövezetek felszámolása, parkolóvá alakítása lenne, vagy emeletes parkolóház építése, amit azonban az önkormányzat önerőből képtelen megvalósítani, hiszen 6–15 ezer euróba kerülne egy férőhely egy ilyen létesítményben. A polgármester elmondta, megpróbálnak pályázni emeletes parkolóház építésére, a jelenlegi romániai helyzetben azonban ez sem könnyű. Ilyen körülmények között kíváncsian várjuk a kormány megoldását arra, hogyan lehessen a környezetszennyező autókat távol tartani a várostól – jegyezte meg a polgármester. A zöldmatricát nem tartja jó megoldásnak, ez is egy újabb példa arra, hogy Bukarestben nem ismerik a valóságot – mondta. A fővárosban, még egy-két nagyvárosban talán működne, de a kisvárosokban nem életszerű az elképzelés, hiszen alkotmányos joga mindenkinek eljutni A pontból B pontba, ha egy településen belül nem lehet ehhez alternatív útvonalat biztosítani, a bíróság bizonyosan érvényteleníti a vonatkozó határozatot. Volt erre példa Sepsiszentgyörgyön is, amikor a 3,5 tonnánál nagyobb súlyú járműveket ki akarták tiltani a város területéről, az őrkői bánya működtetője beperelte a várost, a bíróság meg neki adott igazat. A polgármester szerint a roncsautóprogramot kellene átgondolni, például úgy, hogy egy leadott autóért legalább ötezer eurós értékjegyet adjanak, így az emberek jobban meggondolnák, ötezer euróért egy tízéves, Nyugat-Európából behozott, lejárt, tehát környezetszennyező autót vásároljanak-e, vagy ugyanazt a pénzt az értékjegy mellé téve egy új gépkocsit vegyenek meg.
Az autós forgalom enyhítésére a közszállítás fejlesztése is megoldás lehetne, de Romániában ezt sem a valósághoz igazítva akarják megoldani. Létezik egy országos elképzelés arra, hogy elektromos autóbuszokat vásárolnának, ezekkel csak az a gond, hogy amikor akkumulátort kell bennük cserélni, egy olyan méretű kisváros, mint Sepsiszentgyörgy, azonnal csődöt jelenthet – fogalmazott Antal Árpád. Az útfelújításra is lenne pénz, de ez is olyan elképzelés, ami ismételten azt bizonyítja, Bukarestben nem ismerik a valóságot. A kiírás szerint ugyanis a municípiumok számára elkülönített alapból – ez Sepsiszentgyörgy esetében 22 millió eurót jelent – csak a buszok számára elkülönített közlekedési sáv újítható fel, ilyen pedig még Bukarestben sincs, nemhogy másutt az országban. A municípiumok szövetsége azt javasolta, az alap legyen olyan utcák javítására fordítható, amelyekben közszállítási útvonalak vannak vagy lesznek. A kormány egyelőre visszavonta korábbi tervezetét, Antal Árpád bízik benne, elfogadja javaslatukat.