Bérbe venné az illyefalvi községi legelőket az Illyefalvi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete. A szervezet képviselői megbeszélést folytattak a község vezetésével, így az önkormányzat a törvényeknek megfelelően licitet írt ki a bérbeadásra. A bérlés kapcsán több kérdés is felmerült, ezért az egyesület széles körű értekezletet kezdeményezett, melyen az érintett gazdákat a megye agrárintézményeinek vezetői világosították fel a témakörben.
A megbeszélés moderátora, Fodor Imre polgármester az illyefalvi községi legelők helyzetét ismertette. Az önkormányzat tulajdonában 884 hektár legelő van. Eddig ingyen, bérmentve használták az állattartó gazdák, az önkormányzat nem gazdálkodhatott vele, támogatást sem igényelhetett. Szükséges a legelők feljavítása, az itatási lehetőség biztosítása, az utak karbantartása, ehhez azonban pénzre van szükség – ezért is indult el a bérbeadás folyamata, mely jövedelmet hozhat az önkormányzatnak. Tanácshatározatban rögzítették a bérbeadás feltételeit, a megyei mezőgazdasági igazgatóság által készített felmérés alapján megállapították a legelők biztosította zöldtömeg-mennyiséget, ennek függvényében szabták meg a licit kezdő összegét. A törvény szerint a liciten előnyt élvez a helyi gazdaszervezet, ha nem igényli a teljes területet, más is tehet ajánlatot – ismertette a polgármester.
Ha bérbe veszik a községi legelőket, az egyesületnek a tagok állataival kell biztosítania a lefedést. Ez kényes kérdésnek bizonyult, hiszen a gazdáknak a meghatározott időre az egyesület által létesített gazdaságra kell átiratniuk állataikat. Sokan úgy gondolják, ez egyet jelent az állatok elidegenítésével, elvesztik tulajdonjogukat, elesnek az állattenyésztési támogatásoktól.
A félelem alaptalan – szögezték le a jelen lévő agrárszakemberek. Az állatok átíratása ideiglenes időszakra, öt hónapra szól. A tulajdonjog nem változik, a gazda marad az átíratott állatok tulajdonosa, az egyesület csupán ideiglenesen birtokolja az állatokat, biztosítja azok legeltetését. A legeltetési periódus után az állatok papíron is visszakerülnek a tulajdonos gazdaságába, a tavaszi és őszi átíratást is a körzeti állatorvos végzi el, a szolgáltatás árát az egyesület a legelők után járó támogatásokból is biztosíthatja – hangzott el. Az állattenyésztési támogatásokat továbbra is a tulajdonos kapja meg – szögezte le Popica Marius, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) igazgatója.
Akkor sem lehet gond, ha az egyesület gazdaságára átíratott állat időközben utódot hoz a világra. Ebben az esetben az állat azonnal visszaírható a tulajdonos gazdaságába, majd a borjú itt kap fülszámot – hangoztatta dr. Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos. Arra minden gazdának kell vigyáznia, hogy az állatállományának nyilvántartása rendben legyen, ha az állategészségügy ellenőrzése során hibát találnak, az a támogatások részleges vagy teljes megvonásához vezethet, ami az egyesületet is érinti – hangoztatta.
Benkő Árpád Jenő, az egyesület elnöke érdeklődésünkre elmondta, készítik az iratcsomót az árverésen való részvételre. A licitre április harmadikán kerül sor, s akkor lesz érvényes, ha legalább két ajánlattevő jelenik meg, ellenkező esetben meg fogják ismételni. Az induló ár 145 lej hektáronként (ez átlagos bér, a különböző legelőtestek termőképességük szerint változó áron vannak meghirdetve), a bérlet hét évre fog szólni. Ha megnyerik a versenytárgyalást – erre minden esélyük megvan, mert a helyi egyesület előnyt élvez más ajánlattevőkkel szemben –, bejegyzik az egyesület saját gazdaságát, ahová a legeltetési időszakra ideiglenesen átírják a tagok állatait.
Az Illyefalvi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete 72 tagot számlál, közülük mintegy negyvenen aktívak. A tagság birtokában hozzávetőlegesen 800 szarvasmarha van. A bérlendő községi legelők összterületének mintegy fele estében kérhető támogatás, a többi pucolásra szorul – tudtuk meg az elnöktől.
